Sajtófigyelő | OFOE

Addig tiltakoznak, amíg nem teljesülnek a követelések – bemutatjuk a tüntetések mögött álló diákszervezeteket

Már nem csak a tanárok fizetéséről van szó: a rossz tankönyvek, a megtanulhatatlan tananyag, a nyakukba hulló vakolat, a beázó osztálytermek, a nem szaktanárok által tartott órák. Ezeken mind változtatni akarnak a Szabad Európának nyilatkozó diákszervezetek, amelyek az elmúlt időszak legnagyobb hazai tüntetései mögött állnak.Az ADOM aktív tagjainak száma ötven fő, kilencfős elnökséggel. Egyre több segítő és szimpatizáns csatlakozik hozzájuk; új, eddig közömbös rétegeket érnek el, mondta a szervezet elnöke. Úgy érzik, hogy megmozdult valami a magyar társadalomban, egyre nagyobb az ügyük támogatása. Mint mondta, 56 tankerületben, 74 településen 147 tiltakozó esemény jött létre az elmúlt hónapokban.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Provokatőr vagy áldozat? – Médiakörkép Pankotai Lili Obszcén Slammeléséről

Molnár Áron (a noÁr mozgalom alapítója), aki a kormánykritikus tüntetések jól ismert alakja, az igazgató elhatárolódása után pár órával már nyílt levélben állt ki Pankotai mellett. Így tett a tüntetést szervező ADOM Diákmozgalom is. A kiállásokról hírt adott a Telex, és a 444.hu is, azonban az Index, a Magyar Nemzet és az Origo nem számolt be ezen hírekről. Az elhatárolódás kérdéskörhöz tartozik még az a keddi flashmob, melyet pécsi diákok szerveztek, hogy támogatásukról biztosítsák Pánkotai Lilit. A hírről a Telex és a 444.hu (az utóbbi a Telex helyszíni tudósítása alapján) számolt be. A flashmobon egy nyugdíjas tanárnő is felszólalt, aki az elhatárolódás kapcsán a következőket fogalmazta meg: »Csak nevettem azon, hogy az igazgatóm elhatárolódott tőlem. Ezek az emberek csak ezt tudják. Azt tanácsolnám a Lilinek, hogy gondoljon rájuk úgy, mint az ellenőrökre. Aki nem azért kéri a jegyet, mert hülye, hanem azért, mert az a dolga. Ő ezt tudja tenni.« A vizsgált jobboldali médiumok tehát a fiatal aktivista obszcén és polgárpukkasztó kifejezéseire hívták fel a figyelmet, míg a kormánykritikus portálok igyekeztek Pánkotai Lilit áldozatként feltüntetni. Az egyre inkább semlegesnek tűnő Index pedig egy véleménykörképpel járult hozzá Pánkotai Lili botrányának feldolgozásához.”

(Forrás: Mandiner)

A Klebelsberg Központ mostani vezetője hat éve még üdvözölte a tüntetéseket, mert azzal sikeresen lehetett nyomást gyakorolni a kormányra

Hajnal Gabriella akkori összefoglalóját az oktatás problémiáról ma is osztogathatnák az élőláncban. Jelezte például azt a problémát, hogy a kormány nem veszi komoly a helyzetet. „Az oktatás anomáliáinak megoldásáról a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tárgyalásokat kezdeményezett a kormány által kijelölt Balog Zoltán miniszterrel. A tárgyalások előkészítő szakaszában a kormány képviselője elzárkózott a problémák mélységének elismerésétől; finomításokról, korrekciókról beszélt”. Pontosan körülírta, hogy mi a gond az oktatással: „A tárgyalásokon az elsődleges szempont a gyermek. Az ő érdekük, hogy az iskola működése biztonságos legyen, a XXI. század kihívásaira való felkészítéshez a személyi és tárgyi feltételek megfelelőek legyenek. Az elsődleges kérdés az iskolák önállóságának „újrateremtése”, az ezzel járó igazgatói feladatok, felelősség (munkáltatói jog, önálló költségvetés, tankönyvválasztás lehetősége stb.) megadása. A másik sarkalatos pont a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése heti 22 órára. Ez utóbbi kérdésben az álláspontok pillanatnyilag jelentősen eltérnek.

(Forrás: 444.hu)

Egy év alatt elvégezhető mesterszakokat indít több egyetem: mutatjuk, hogyan lehet lerövidíteni a képzést

Legalább százezer forinttal keresnek többet azok a gazdasági diplomások, akik az alapszak után egy mesterképzést is elvégeztek – derült ki a diplomáspálya-követési kutatásból két évvel ezelőtt. A statisztikákból az is egyértelmű, hogy a gazdasági területen már BSc-diplomával is könnyen el lehet helyezkedni, de a mesterszakos diplomások még gyorsabban, gyakorlatilag két-három hét alatt megtalálják első munkahelyüket. Nem véletlen, hogy számos gazdasági mesterképzés évről évre felkerül a népszerűségi listákra. A vezetés és szervezés például a magyar felsőoktatás második legtöbb jelentkezőt vonzó mesterszakja – a 2022-es áltanos felvételin több mint 1700-an jelölték meg –, de többek között a vállalkozásfejlesztés, a pénzügy, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakra is több százan próbáltak bekerülni.

(Forrás: Eduline)

Tízezrek tüntetnek a kormány ellen, de az ellenzéki pártokból sem kérnek

A most vasárnapi tiltakozáson kizárólag rutinos tüntetőkkel találkoztak a HVG munkatársai. Kérdéseinkre szinte mindenki megfogalmazta: értelmiségiként kötelessége szolidaritást vállalni a fontos ügyek mentén. Kiállnak a tanárok mellett, ahogy korábban az orvosok, az ápolók, a katások és minden cserben hagyott csoport érdekében az utcára vonultak. Magyarán: kormányváltást akarnának, ha meg tudnák mondani, ki képes azt elhozni. Az egyetlen felmerülő alternatívát abban látnák, ha a többi szakma dolgozói egyszerre sztrájkolnának a tanárokkal.

(Forrás: hvg.hu)

„Az apa férfi, a tanárhiány nő”

Az Egységes Diákfront élőláncával folytatódtak az oktatási tiltakozások Budapesten csütörtök reggel, miközben országszerte több ezer pedagógus sztrájkol a szakszervezetek elmondása szerint. Rengeteg diák vett részt, ránézésre jóval több, mint felnőtt, és arra láthatóan most is jó volt az élőlánc, hogy megmozgassák a város legforgalmasabb pontjait. Az ujjongás, dudálás, sípolás, kereplés alapján akár valami városi futóverseny is lehetett volna, csak itt közben azt kiabálták, hogy „NINCS TANÁR, NINCS JÖVŐ”, ÉS HOGY „FIZESSÉTEK MEG A TANÁRAINKAT”. Folytatni kell a tiltakozást mert hiába tart két hónapja, hiába forrong az oktatási szféra és az utca, Pintér Sándor egy szót sem szól, és hallgat Orbán Viktor is - mondta az élőlánc elejére meghirdetett sajtótájékoztatón Törley Katalin a Tanítanék mozgalomból. „Mindenki álljon bele a lehető legerősebb formában amit meg tud valósítani” - mondja, szerinte ez a polgári engedetlenség. Elmondása szerint 10 ezren fizettek eddig a sztrájkalapba.

(Forrás: 444.hu)

Az oktatási tiltakozásoknak fel kell vállalniuk a szegény és a roma gyerekek érdekeinek képviseletét is!

Jelenleg stratégiai kihívás előtt állnak a pedagógusok, hiszen a diákok kiállása már rég túlszárnyal mindenféle elvárást. A kérdés számomra, hogy a pedagógusok képesek lesznek-e félelmeiket és megosztottságukat leküzdve valódi tömeget képezve ellenállást tanúsítani, mely fókuszában a sztrájkjog polgári önérvényesítése kell, hogy álljon, mely teljes és nem részleges sztrájkot kell, hogy jelentsen a további tiltakozó megmozdulások során. Ha a diák és pedagógus erőtér összeáll, semmi sem állíthatja meg az összefogást. Mindeközben Magyarországon közismerten jelentős mértékű a szelekció a közoktatásban. Az iskolák közötti minőségbeli különbségek a PISA-vizsgálatok és teszteredmények alapján is szembetűnőek. A kutatók szerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolák közötti eloszlása is még egyenetlenebbé vált. A cigány és szegény gyerekek külön oktatása nem magyarázható csak azzal, hogy egyes régiókban magasabb az arányuk, hanem a helyi szülői, pedagógus és politikai elit jól összehangolt, rendszerszintű együttműködésének eredője inkább.

(Forrás: Mérce)

Pankotai Lili: Ha kirúgnának sem bánnám meg, hogy kimondtam a véleményem, pont az elnémítás ellen küzdünk

Pankotai Lili nevét sokan ismerhették meg vasárnap, mikor az október 23-ai tüntetésen több tízezer ember előtt mondott beszédet. Utána nagyon sokan bírálták, főleg a trágár kifejezései miatt, még az iskolája igazgatója is elhatárolódott, mondván: beszéde nem összeegyeztethető az egyházi értékekkel. Lili szerint az elfogadás éppen a legalapvetőbb minden vallásban, és igaz, ő másképp gondolkodik, de megérti a tanárai döntését. Nem bánta meg, hogy elmondta, amit mondott, mert úgy érzi, ő csak felvállalta a véleményét. Bár a családja, barátai nehezen viselik az őt ért támadásokat, azt mondja, ő állja a sarat. Ha pedig még komolyabb retorzió érné, és esetleg kirúgnák az iskolából, akkor sem csinálna másképp semmit.

(Forrás: telex)

Meghátrált az Orbán-kormány, már tárgyalna a pedagógus-szakszervezetekkel, parlamenti vitanap is lesz

Nagy Erzsébet, a PDSZ egyik ügyvivője bejelentette, a csütörtöki sztrájknapon több ezer pedagógus szüntette be a munkát időlegesen vagy egész napra, emellett a 60-ból 33 tankerületi központban, legalább 65 egyéb kiállásról –élőláncok, flashmobok – tudnak. A következő egységes sztrájknapot pedig november 18-ára jelölték ki. Elmondta azt is, sok helyen a diákok után már a szülők is arra bíztatják a tanárokat, álljanak ki magukért, tanítványaikért és vegyenek részt a sztrájkban. Közölte azt is, szerdán levelet kaptak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól, aki mintegy két hónap kihagyás után november 7-ére hívta meg a szakszervezetek képviselőit újabb sztrájkbizottsági egyeztetésre, ezt megelőzően, november 2-án közoktatási vitanap is lesz a parlamentben. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor mindezt azzal egészítette ki, hogy november 22-én, a Magyar Közoktatás Napján demokrácia órákat tartanak majd a diákoknak, november 26-ára pedig tüntetést szerveznek az Országház elé a Kossuth térre, ahol egy valódi nemzeti konzultációt szeretnének tartani az oktatásról.

(Forrás: Népszava)

Trükközhetnek a tankerületek a tanárok túlórapénzével

Óriási a szórás, hogy az egyes tankerületekben mennyi pénzt fizettek ki a tanári túlórák után – akár negyvenszeres különbségek is előfordulnak. Ez azért is figyelemre méltó, mert a túlórapénz kifizetése normális esetben nem mérlegelés kérdése, mint például a jutalomosztás, hanem normatív alapon jár a pedagógusoknak. Baján például 2020-ban, a koronavírus-járvány idején havi 300 forintot kapott egy tanár átlagosan, a szigetszentmiklósi tankerület iskoláiban viszont 12 ezer forintra jött ki az átlag.Ahol jóindulatú a tankerületi vezető, ott megpróbálják rendesen elszámolni a túlmunkákat, de sok helyen mindent megtesznek, hogy ne kelljen fizetni pluszpénzt – mondta a 24.hu-nak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki felsorolta, milyen trükköket vetnek be a tankerületi igazgatók és az intézményvezetők a túlórapénz kifizetésének elkerülésére.

(Forrás: 24.hu)

Ezermilliárdokban lehet számolni, mennyit nyer egy ország, ha figyel az oktatásra

Egyébként sem véletlen, hogy a témát leginkább amerikaiak kutatják: egy nagyon gazdag ország, ahol mégis gigantikus szakadékok vannak az oktatási rendszerben, ritka érzékenyek arra, főleg a jobboldalon, hogy ne költsenek túl sok állami pénzt fölöslegesen. Pedig ha az oktatásügyben mintaországnak tekintett Finnországra ránéznek, azt látják, hogy a tanári fizetések ott másokéhoz képest nem extrémen magasak. A finn példa elemzése messze-messze túlmutat a közgazdasági elméleteken, az viszont biztos, hogy a siker fő okai között ott van az, hogy a tanárok óraszáma alacsonyabb, mint sok más országban, az állam pedig abba tesz bele sok pénzt, hogy minden diák nagyjából azonos eséllyel kapjon jó oktatást. Ez pedig most nem csak az amerikaiak, hanem a magyarok számára is egy sci-fi-szerű, távoli álomképnek tűnik.

(Forrás: hvg.hu)

Megígérte a kormányzat, hogy átírják a botrányos földrajztankönyvet, amelyen az ukránok felháborodtak

Hajlandó a kormány rendezni a tankönyvbotrány ügyét: a nyolcadikosok földrajztankönyvének online változatában átírják az Ukrajna vonatkozásában az orosz narratívát továbbadó oldalt, legalábbis ezt ígérték a könyv miatt tiltakozó magyarországi ukrán civil szervezeteknek egy hónappal ezelőtt. Az ígéret cikkünk megjelenéséig nem vált valóra.

(Forrás: hvg.hu)

Hoppál Péter arról kommentelt, hogy amerikai pénzből tüntettek tízezrek vasárnap Budapesten

Az egykori pedagógus és iskolaigazgató, Hoppál Péter például a vasárnapi több tízezres tüntetésről szóló, “Tízezrek tüntettek a tanárokért Budapesten” című cikkünkhöz a Facebookon a következő kommentet írta: “Amerikai pénzből…” Hogy milyen amerikai pénzről beszélt, és hogy azt a pénzt ki vagy kik kapják szerinte, az nem derült ki a kommentből. Az azonban biztos, hogy Hoppál Péternek bruttó 3,3 millió forint a havi fizetése. Nyáron 52 százalékkal emelte meg 16 államtitkárának illetményét Orbán Viktor, Hoppál ráadásul képviselő is, onnan is kap fizetést, így jön ki ez a szolid összeg. Amiért egyébként egy tanárnak (a KSH szerint bruttó 420 ezer forint körül van az átlagbér) nyolc hónapon át kell dolgoznia. Az átlag persze egy dolog, megkérdeztem egy pécsi középiskolai tanárt, mennyi a fizetése, és a következőket válaszolta: “Bruttó 380 ezer, 19 év munkaviszonnyal, egyetemi végzettséggel, osztályfőnöki és SNI-pótlékkal pótlékkal, ágazati bérpótlékkal. Ebből 295 ezret kapok kézhez

(Forrás: Pécs Ma)

A tanárok kirúgása helyett az intézmények fenyegetésére mehetnek rá ezután a tankerületek

Van, ahol jól jöhet az, hogy a tankerületek döntéshozatalában nincs kiforrott rendszer: a kirúgott kölcseysek perében. Ők ugyanis közös munkaügyi pert indítottak az elbocsájtásukat követően, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei fogják őket képviselni. Egyikük, Tóth Balázs most elmondta, tucatnyi érvet visznek a bíróság elé, hogy alátámasszák a kirúgások jogellenességét, és az egyik éppen ez lesz. „A gyakorlat totális következetlensége és kaotikussága nem azt támasztja alá, hogy itt egy racionális, megfontolt és arányos munkáltatói döntés született volna.”Közel sem magától értetődő egyébként, hogy a kirúgások után még mindig zajlanak a polgári engedetlenségi akciók. Volt, akit elrettentett a további tiltakozástól, de másoknak éppen hogy ez volt az olaj a tűzre. „Az volt az utolsó csepp a pohárban” - mondta a Karinthy egyik engedetlen pedagógusa. „Nem alapulhat egy oktatási rendszer a félelmen, ezért nincs választásunk.”

(Forrás: 444.hu)

A NER lényege, hogy egy tanártüntetés is rendszerellenesnek hasson

A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.

(Forrás: hvg.hu)

„Csak úgy lehet nyomást gyakorolni, ha bezárjuk az iskolákat”

Október 23-án nagy tüntetést tartottak az ADOM Diákmozgalom szervezésében. A Kálvin tértől a Műegyetem rakpartig tartó menet résztvevőit az oktatási rendszerrel kapcsolatban kérdeztük. (videó)

(Forrás: 24.hu)

Gimnáziuma elhatárolódik a tüntető diáklány obszcén felszólalásától

„Intézményünk nevében kijelentem, hogy tiszteletben tartjuk a szabad véleménynyilvánítás jogát, ellenben elhatárolódunk tanulónk, Pankotai Lili 2022. október 23-i nyilvános felszólalásától” – olvasható a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium Facebook-oldalán. A Nyisztor Zsolt igazgató által aláírt nyilatkozat szerint „messzemenően elutasítjuk annak minden, a keresztény értékekkel össze nem egyeztethető tartalmát és narratíváját”. Az ügy előzménye, hogy a tanártüntetésnek induló, aztán baloldali tüntetéssé váló október 23-ai megmozdulás során a végzős gimnazista egy slam poetry-re emlékeztető, obszcén „művet” adott elő.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Tanár vagyok, még mindig” – Tízezres tömeg követelt Budapesten jobb oktatási rendszert és a pedagógusok megfélemlítésének leállítását A tiltakozó akcióknak ezzel nincs vége, újabb megmozdulások szerveződnek.

De nemcsak a tömeg volt nagy, hanem az elégedetlenség is, amit sokan molinókra, táblákra írt üzenetekkel, illetve hangos skandálással fejeztek ki. „Fizessétek meg a tanárainkat!”; „Tanár nélkül nincs jövő!” - hangzott el többször is, de írásos üzenetekből sem volt hiány, az egyik demonstráló például azt követelte: „Kevesebb stadiont, több tanárt!”. Volt, aki egy igazi klasszikust, Magyarország leggazdagabb emberét, Mészáros Lőrincet idézve üzent a kezében tartott kartontáblán: „Bátorak legyetek!”.

(Forrás: Népszava)

Hangos lett a diákok tanárok melletti demonstrációjaHangos lett a diákok tanárok melletti demonstrációja

Az első – még esemény előtti – felszólaló Karácsony Gergely főpolgármester. Arról beszél, hogy gyerekként rekedten érkezett haza a tüntetésekről, mert azt kiabálta, „Ruszkik, haza!” Felsorolja a lépéseket, hogy tette tönkre az oktatást a kormányzat. „Minket nem kell emlékeztetni, hogy Budapest nem egyenlő az országgal. De a kormány sem. Egy dolog egyenlő: az iskola. Az iskola a múlt, a jelen, a jövő.” Schermann Fruzsina, az ADOm Diákmozgalom elnöke azt mondja, több mint 50 ezren gyűltek össze a tüntetésen. Emlékeztet arra, hogy a forradalmat 1956-ban is a diákok kezdtek tüntetni. Azt mondja, nem felejtik a kormánynak az ignorációt, a lenézést. „Zalaegerszegig menekültek előlünk” – utal Orbán Viktor beszédére.

(Forrás: Infostart)

\"Összefogunk, nem félünk, folytatjuk!\" - videókon az október 23-i budapesti tiltakozás

Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.

(Forrás: hvg.hu)

„Hátha egy kicsit a fejéhez kap Orbán” – videóriportunk az október 23-i eseményekről

Orbán Zalaegerszegen elhallgatta az oktatás kérdését, Budapesten több tízezren szeretnék elérni, hogy ne merüljön feledésbe a téma.

(Forrás: hvg.hu)

Itt a friss rangsor, ami a tanárok a fizetését illeti, Magyarország a legutolsó az OECD-országok között

A sereghajtók közé tartoztunk a pedagógusok éves bruttó átlagfizetésének tekintetében is, 2021-ben csak Lettországban és Szlovákiában kerestek kevesebbet a pedagógusok magyar kollégáiknál. Ugyanakkor a munkával töltött órák esetében Magyarország már az első harmadban foglalt helyet: az OECD összesítése szerint egy magyar pedagógus a nemzetközi átlag fölött, átlagosan 1656 órát dolgozott tavaly, körülbelül ugyanannyit, mint dán, holland vagy norvég kollégáik - miközben utóbbiak éves átlagkeresete mintegy duplája a magyar pedagógusok átlagfizetésének. Az adatokból az is kiderült, hogy Magyarországon volt az egyik legmagasabb az iskolán kívül eltöltött munkaórák száma (517 óra).

(Forrás: Népszava)

A mai gyerekek okosabbak, de sokkal több minden miatt szoronganak, mint régen

Nagyon sok tizenéves szorong – van, aki a klímaváltozás vagy a háború, mások a szülői elvárások miatt. HVG Középiskola 2023 – A 100 legjobb gimnázium című kiadványunknak erről három olyan gimnázium vezetője beszélt, amely évről évre az ország legjobbjai közé került. Interjúalanyok: Gadóné Kézdy Edit a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója, Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője és Láng György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Nem tagadják: hozzájuk eleve okos, motivált gyerekek érkeznek, de úgy gondolják, hogy ezeknek a diákoknak is sok segítségre van szükségük. Például ahhoz, hogy megtalálják önmagukat. Ebben a hármas interjúban oktatási, pedagógusszakmai kérdések vannak terítéken, az aktuális tanár- és diáktiltakozásokról nem esik szó.

(Forrás: hvg.hu)

15 év alatt rendbe tették Európa egyik legrosszabb oktatási rendszerét, és ebből mi is tanulhatunk

Az első, 2000-ben készített PISA-felmérésen Portugália az utolsók között végzett. Azóta teljesen megreformálták az oktatási rendszert, elérték a fejlett országok átlagteljesítményét, és lehagyták az egy időben egész jó eredményeket produkáló Magyarországot. Az OECD szerint a világon két ország van, ahol egyszerre javulnak a legrosszabbul és a legjobban teljesítő diákok eredményei, az egyik Portugália. Ebben a cikkben végigvesszük, hogy jutottak el ide a portugálok, mik lehetnek a sikereik okai, és mit tanulhatunk ebből mi, magyarok.

(Forrás: telex)

Mekkora a hatása egy jó tanárnak Magyarországon?

Óriási veszteséget jelent tehát, ha a jó tanárok elhagyják a közoktatást. És az is jelentős veszteség, ha egyre nagyobb arányban hiányoznak a szakképzett tanárok, hiszen ez összességében azt jelenti, hogy helyükre szakképzetlennek lépnek, akik aligha lesznek eredményesebbek a „rossz” tanároknál. Ilyen gazdasági eredményesség mellett a tanárok saját éves keresete, besorolásától függően (pedagógus I, II vagy mestertanár) mindössze 3-6 millió forint. A Defacto szerint mindez azt mutatja, hogy a szakképzett és eredményes tanárok Magyarországon is kulcsszerepet játszanak a minőségi oktatásban, és megtartásuk még a béreik jelentős emelése esetén is magasan megtérülő befektetés a fiatalok jövőjébe.

(Forrás: telex)

A polgárság újjászületését vagy halálát jelzi a tanártüntetés?

Sajnos, mint az elmúlt évtizedben minden tüntetésnek, ennek is nagyobb a füstje, mint a lángja. Azoknak a pedagógusoknak, akik kiállnak az utcára tüntetni, országos viszonylatban gyakorlatilag mérhetetlen a száma, és még az ellenzéki fellegvárban, Budapesten is alacsonyabb a tüntetők száma, mint lehetne. Azoknak pedig, akik (az Orbán-kormány által már régóta tűzzel-vassal irtott és csorbított) sztrájkjogukat is következetesen gyakorolják, még alacsonyabb a száma. Félő, hogy a számok elmaradásának a félelem csak a másodlagos oka. A rendszerhű, esetleg még csak nem is szemellenzős, egyszerűen csak áprilisban a Fidesz–KDNP-re voksoló tanárok hoztak egy irracionális döntést, amely csak két opciót kínált számukra: a hangos tiltakozást és önnön meghasonlásukat, illetve a csendes tűrést és szenvedést. Ez az a réteg, amelyre most szemünket kell vetnünk! Ők azok, akiken múlik, hogy a magyar polgárság az identitáshamisítás süllyesztőjében eltűnik, vagy újjászületik és felemelkedik.

(Forrás: index)

„Bűntudatom van, mert még sosem tudtam elvinni a gyerekeimet a tengerhez” – portré Pilz Olivérről

Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika, fizika és biológia szakos tanára volt az egyik alapítója a Tanítanék Mozgalomnak. A pedagógussal az elmúlt hat évről, a tiltakozások hátteréről, a saját egzisztenciáját érintő szorongásairól beszélgettünk, és azt is megkérdeztük tőle, bedobja-e valaha a törülközőt. Abból a szempontból nagyon pesszimista vagyok, hogy úgy érzem, az én pályafutásom alatt már nem lesz látható változás az oktatásban. Bár ki tudja, mikor leszek nyugdíjas, még taníthatok mindhalálig – a »légy jó mindhalálig« helyett a »taníts mindhalálig« lehetne a pedagógusok új szlogenje. Ha ma kezdődne bármi változás, annak is leghamarabb hét–nyolc év múlva lenne nyoma a gyakorlatban.

(Forrás: 24.hu)

Magyar Helsinki Bizottság: a kirúgott tanárok győzhetnek a bíróságon

Egy bő héten belül indulhat a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárok munkaügyi pere – tudtuk meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnökétől. Kádár András szerint a bíróságon győzhetnek a tanárok, ez nem egy reménytelen per. A Hírklikknek azt is elmondta, a Magyar Helsinki Bizottság azért vállalta ezt az ügyet, mert nagyon fontosnak tartja. Úgy fogalmazott, generációk sorsa múlik azon, hogy lesznek-e elkötelezett, normális körülmények között dolgozni tudó tanárok, akikre a gyerekeinket és a saját jövőnket bízzuk.

(Forrás: hírklikk)

Sérülhetnek a gyermekek jogai

A pedagógus szakszervezetek október 23-ára és november 26-ára is demonstrációkat szerveztek, amelyekbe bevonják a diákokat is. Kérdés azonban, hogy nem sérülnek-e a gyermekek jogai azzal, ha a szervezésbe bekapcsolódnak a baloldali pártok is, amelyek többször kinyilvánították ebbéli szándékukat, sőt pénzt is felajánlottak a résztvevő diákszervezeteknek.A diákok felhasználása pártpolitikai célokra ugyanis sérti az alaptörvényt és az UNICEF ezzel kapcsolatos állásfoglalását is. – A gyermekek alapvető emberi jogokkal, saját nézetekkel, érzésekkel rendelkező individuumok – fogalmazott ezzel kapcsolatban lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán, idézve egy 2019-es nyílt levelet, amit – többek között – az alapvető jogok biztosa is jegyzett, és a magyar UNICEF oldalán jelent meg, arra kérve az európai parlamenti választásra készülő pártokat, hogy tartózkodjanak a gyerekek szerepeltetéseitől a rendezvényeiken. A Századvég jogi szakértője kiemelte, hogy az iskolák politikai semlegességének követelménye pontosan ezért alapvető, mert ezáltal biztosítható, hogy a gyermekek ne válhassanak a politika eszközévé.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Talán így meghallják a hangunkat” – pénteken több száz óvodapedagógus nem veszi fel a munkát

Október 21-én, pénteken soha nem látott összefogás kezdődött az óvodai dolgozók között. Az óvodapedagógusok egységes polgári engedetlenségét először a XV. kerületi intézmények hirdették meg, ahol egy óvoda sem nyit ki, és 400 dolgozó vesz részt a polgári engedetlenségben. Hozzájuk csatlakoznak más budapesti kerületekből, így például a XIX. és a IV. kerületben az óvodák nagy része zárva marad. Az óvodai dolgozók azt szeretnék elérni, hogy a pedagógus-bértábla vetítési alapját a mindenkori minimálbérhez igazítsák és inflációkövetővé tegyék. Továbbá hogy visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye.

(Forrás: telex)

Parlament előtt az újabb nyelvvizsga-amnesztia: az összes idén végzett egyetemista megkaphatja a diplomáját

Jól járnak azok az egyetemisták és főiskolások, akik idén államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át. Ha a Parlament megszavazza azt a kormányzati javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a nyelvvizsga-kötelezettséget, az összes végzett hallgató megkapja a diplomáját. Nyelvvizsga nélkül is. Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól- áll abban a törvényjavaslatban, amelyet a héten nyújtott be az innovációs és kulturális miniszter.

(Forrás: Eduline)

Közösen írt levelet a két pedagógus-szakszervezet Orbán Viktornak, hogy hívja össze a sztrájkbizottságot

„2022-október 7-én PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága kezdeményezte az Önnek írt nyílt levelében – a sztrájkról szóló törvény alapján –, hogy járjon közbe a sztrájkbizottság ülésének mielőbbi összehívásában. Levelünkre mindeddig nem kaptunk választ, holott a sztrájktörvény a feleknek – jelen esetben a kormány és szakszervezeti oldal számára – együttműködési kötelezettséget ír elő. Álláspontunk szerint ezt a kormányoldal megsérti, mivel hónapokig nem hajlandó a határozatlan idejű sztrájk alatt a szakszervezetekkel egyeztetni” – írják a levélben. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a PDSZ szerint augusztus 30-án azt ígérte a szakszervezetnek, hogy amennyiben Brüsszelből érkezik válasz, öt napon belül összehívja a szakszervezeteket, és azonnali egyeztetést kezdeményez, ez azonban nem történt meg.

(Forrás: telex)

A tiltakozásokat ellenző tanárként mutatta be a Fidesz budaörsi elnökét a Hír TV

A Hír TV kedd esti vendége Czuczor Gergely középiskolai történelemtanár volt, aki nem mellesleg fideszes önkormányzati képviselő és a budaörsi Fidesz elnöke is.. A férfi erősen kritizálta a pedagógustüntetéseket, politikai hecckeltésnek minősítette azokat. Czuczor a béremelési követelést jogosnak, a tiltakozások időzítését viszont rossznak tartja. Czuczor kikérte magának a tüntetők azon álláspontját, miszerint a tanárhiány összefügg az alacsony bérekkel: „Mi, akik tanítunk, ne legyünk már ennyire lenézve, hogy csak azért vagyunk ott, mert a kevés fizetés miatt nem tanítunk adott esetben jól vagy semennyire.”

(Forrás: 444.hu)

Hármas kavarodás az élen – ez a HVG 2023-as gimnáziumi rangsora

A HVG középiskolai rangsorában ugyanaz a három budapesti gimnázium van a dobogós helyeken, mint tavaly, ám a sorrend többszörösen megváltozott. A tavalyi harmadik, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium lett az éllovas, a tavaly holtversenyben első helyezettek közül az V. kerületi Eötvös József Gimnázium végzett a második helyen, holtversenyben a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziummal.

(Forrás: hvg.hu)

Kollégistákon csattan a takarékosság ostora

Több vidéki kollégium lakói és szüleik is felháborodtak azon, hogy a szeptemberben bejelentett takarékossági intézkedéseknek várhatóan ők isszák majd meg a levét. Több kollégiumban már a tanárok ügyétől függetlenül is kezdenek elégetlenkedni a diákok és szüleik – fogalmaz a Hvg.hu. A laphoz eljuttatott e-mailekből az derült ki, hogy a kormány által szeptember elején elrendelt 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentés miatt sok tanuló számára ellehetetlenül a képzés egy része.

(Forrás: Infostart)

17 éves vagyok, dolgozatokat kellene írnom, nem tüntetéseket szervezni

A szeptemberben kezdődött tanévben ismét felerősödött a pedagógusok tiltakozása, sorra jelentenek be újabb tüntetéseket, és már két országos sztrájk is volt. Emellett soha nem látott szolidaritási akciók kezdődtek a pedagógustársadalomért mind a diákok, mind pedig a szülők részéről. Egymást érik az élőláncok, különböző flashmobok, virrasztások. Mikor ennek a mostani időszaknak a kiemelkedő arcait kerestük, egyaránt találtunk köztük tanárokat, diákokat, szülőt és a pedagógus-szakszervezetek tagját. A beszélgetések alatt nyilvánvalóvá vált, hogy bár a szerepük mindannyiuknak más, de a céljuk közös: egy szabadabb, jobb, élhetőbb oktatási rendszer, ahol megbecsülik a tanárokat.

(Forrás: telex)

„Itt az ország sorsáról van szó, valamit tegyetek, fiatalok!” – szerdán reggel is demonstráltak Szegeden

Szerdán 6 óra 30 perckor becsöngettek a szegedi Klauzál téren. Reggelente, bár kizárólag gyalogosok közlekedhetnek itt, ez a város egyik legforgalmasabb pontja. Nem véletlen tehát, hogy ide szerveztek „nulladik órát” szegedi diákok, amelyben tanáraik mellett álltak ki. Az eseménynél külön kihangsúlyozták a szervezők, hogy nem szeretnék, ha a pártlobogóktól mentes rendezvényre valaki mégis ilyen szimbólummal érkezne.

(Forrás: telex)

Megjelent a nyelvvizsgatörvény módosítása: az egyetemek lesznek felelősek a nyelvoktatásért és a vizsgáztatásért is

A javaslat a felsőoktatási törvényt módosítja és kimondja: mostantól az adott felsőoktatási intézménynek kell majd arról gondoskodnia, hogy a nála megszerezhető szakképzettséghez szükséges nyelvet megszerezzék a hallgatók.A nyelvoktatást a tanterv részeként kell biztosítania, sőt a vizsga lehetőségét is meg kell teremtenie. Ez utóbbi lehet államilag elismert nyelvvizsga vagy más tudásmérés is. Az is kiderült, hogy a már a képzésen részt vevők számára is előírhatnak olyan idegen szaknyelvi képzést, amelyet tudásméréssel zárnak. Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól.

(Forrás: hvg.hu)

A „GENERÁCIÓS SZAKÉRTŐK” MINDENT TUDNAK – KÁR, HOGY FONTOS DOLGOKAT ROSSZUL TUDNAK

A generációs logika alapjait az Egyesült Államok társadalmának századokra visszatekintő – és sokszor csekély mennyiségű adattal alátámasztott – vizsgálatai adják. Ezekről csak akkor mondhatjuk, hogy Európában is megállják a helyüket, ha többször, többféle mintán sokféle módszerrel végzünk megfigyeléseket. Nem lehet amerikai vizsgálatokat kritikátlanul átemelni európai, de még inkább a magyar viszonyokra. Közel sem egyértelmű, hogy ezek az adatok mindenhol a világon, de legalább nálunk is érvényesek, és pláne nem, hogy az ott leírt változások mindenhol jellemzők és generációk képződésének alapjaként beazonosíthatók. Az pedig végképp nem, hogy a nagyon is különböző életkori csoportok homogénnek írhatók le. A generációk létrejöttének kulcsa ugyanis a közösen átélt élmény, és annak egyfajta közös identitásként történő elfogadása.

(Forrás: Qubit)

Már csak politikai hisztériakeltés a pedagógusok demonstrációja

A bejelentések ellenére sem csitulnak a tüntetéseket szervezők országszerte. A Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke szerint ezen megmozdulások mögött sokkal több politikai indíttatást lehet látni, mintsem a pedagógusok és a diákok érdekeit. „Már jóval túlmutatnak ezek a megmozdulások az alap problémákon és mivel vannak érdemi egyeztetések és megállapodások, valamint konkrét ígéretek, így ezeket már csak politikai hisztériakeltésnek lehet nevezni” – mutatott rá Vízkeletiné Juhász Judit. A Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke továbbra sem tartja etikusnak azt, hogy néhány pedagógus gyermekeket használ fel önös érdekek érvényesítésében. „A megadott keretek között sztrájkolhatnak a pedagógusok, ahogy most is megtehetik” – húzta alá a Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke.

(Forrás: boon.hu)

Iskolai késelés: a rosszul működő iskolapszichológiai rendszer vészjelzése

Tarthatatlan az iskolapszichológiai rendszer működése, az iskolapszichológusok hasonlóan alulfizetettek, mint a tanárok, ezer körüli diák tartozik hozzájuk, nem vonzó a pálya, ezért kevés a tapasztalt szakember, rengeteg a betöltetlen státusz – mondta a Szabad Európának dr. Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus. Szerinte a budai középiskolában egy hete történt késelés is azt bizonyítja, hogy rosszul működik a rendszer, és bármikor előfordulhat hasonló eset.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

Pintér Sándorék felmérik, hány iskolában és óvodában lehet barnakőszénnel fűteni

A levélben az államtitkárság az intézmények „alternatív fűtési lehetőségeiről” érdeklődik, s mint írják, felmérését a minisztérium az energiaválságra való tekintettel készíti. A lap szerint egyebek között arra kíváncsiak, hogy:Hány barnakőszénnel üzemelő kazán van az adott intézményben? Milyen fűtési rendszert alkalmaznak? Mennyi a becsült barnakőszén-igényük a teljes fűtési idényre? Mekkora a tárolókapacitásuk? Hány fűtő dolgozó, illetve mennyi tüzelőanyag áll rendelkezésükre? Mi a kéményellenőrzés státusza? Minderre legkésőbb október 24-ig várják a választ az intézményektől. Nyáron egyébként a Belügyminisztérium a tankerületeknél már végzett egy felmérést arról, hogy az iskolák szükség esetén át tudnak-e állni fatüzelésre.

(Forrás: Népszava)

200 pedagógus bejelentette, hogy azonnal felmondanak, ha újabb retorziók érik kollégáikat

A Tanárok a Tanárokért Csoportnak a hvg.hu-hoz eljuttatott közleménye alapján mintegy 200 pedagógus vállalja, hogy ezentúl bármilyen, a kollégáikat érő súlyos retorzióra azonnali felmondással válaszolnak mindannyian. Ez megbéníthat egész tankerületeket, több iskolában leállhat az oktatás. A kölcseys tanárok elbocsátása óta a polgári engedetlenség, mint a tiltakozás egyik módja egyértelműen kockázatossá vált a pedagógusok számára. Információink szerint sok fővárosi tanár úgy gondolta, az iskolán belül már nem lehet megvédeni kollégáikat, de ha tankerületeken átívelően szervezik meg a tiltakozást, ami konkrétan az oktatás ideiglenes felfüggesztésével fenyeget, akkor hatékonyan fogják tudni képviselni az érdekeiket, hiszen ez a tankerületek vezetésének teljes kudarca lenne.

(Forrás: hvg.hu)

Több tankerületi vezető is nagyobb jutalmat kapott, mint az alájuk tartozó tanárok összesen

Összesítette a 24.hu a tankerületi hivatalnokok és az iskolai közalkalmazottak jutalmazását, összeállításukból pedig kiderült: több pénzt fordítottak a 2605 tankerületi hivatalnok jutalmazására, mint a 106 ezer iskolai közalkalmazottéra. A 24.hu összesen tizenegy olyan tankerületet sorolt fel, ahol a tankerületi igazgató egymaga vitt haza több jutalmat, mint az alá tartozó tanárok összesen. Hatvanból 23 tankerület azonban valamiért nem publikálta 2021-es beszámolóját, sőt olyan is van, ami évek óta elmulasztja ezt. A Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát nemrégiben kirúgó Belső-Pesti Tankerületi Központnál 2020-ban az akkori vezető 1,1 millió forintos extrapénzt vett fel, a tankerület háromezer pedagógusának pedig összesen 500 ezer forintot adott.

(Forrás: 24.hu)

Saját pénzükön élnek a diákok külföldön, a Corvinus elnézést kér, amiért még nem utalta az ösztöndíjakat

Jelenleg Erasmus+ ösztöndíjjal Spanyolországban tartózkodom. Vagyis, majdnem: hiszen jelenleg Spanyolországban tartózkodom, az Erasmus+ ösztöndíjat elnyertem, ugyanakkor az a mai napig nem került folyósításra; sem nekem, sem más hallgatóknak”– írta lapunknak október közepén a Corvinus Egyetem egyik hallgatója. Szerinte ha az ösztöndíja a következő két hétben nem érkezik meg, haza kell utaznia, mert nem tudja saját pénzéből finanszírozni a költségeit. Többen is panaszkodtak lapunknak arról, hogy a Corvinus Egyetem nem küldte el nekik időben az Erasmus-ösztöndíjukat. Megkerestük az ügyben a Corvinus Egyetemet, akik válaszukban azt írták: „A Corvinus számára fontos, hogy hallgatói minél nagyobb arányban éljenek az Erasmus által nyújtott lehetőségekkel. Valóban történt egy sajnálatos adminisztratív hiba, ami miatt idén csúsztak az ösztöndíj-kifizetések,

(Forrás: telex)

A Kölcseyből kirúgott tanárok pere pár napon belül indul

Egy pertársaság részeként néhány napon belül munkaügyi pert indítanak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott pedagógusok. A gimnázium több tanárát szeptember végén menesztették az intézményből amiatt, hogy részt vállaltak a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalmában. Már akkor is felvetődött, hogy az érintettek munkaügyi pert indíthatnak a munkáltató ellen. A Népszava ezzel összefüggésben úgy értesült az egyik tanártól, Törley Katalintól, hogy HAMAROSAN ELKÉSZÜL A BÍRÓSÁGHOZ INTÉZETT BEADVÁNYUK, ÉS ELINDÍTJÁK A PERT.

(Forrás: index)

Az oktatás válsága: ketyegő bomba?

Nem túlzás azt állítani, hogy a magyarok döntő többsége látja az oktatásban tapasztalható problémákat: Az emberek szinte kétharmada (61%) saját bevallása szerint nem elégedett az itthoni oktatás helyzetével, és ebbe pedig beletartozik minden negyedik Fidesz-szavazó is. Még ennél is magasabb azok aránya, akik szerint a kormány nem szentel elég figyelmet az oktatásnak – ezt a megkérdezettek 67 százaléka gondolja így. Végül pedig, szinte már közmegegyezés tárgya, hogy az államnak több pénzt kellene fordítania az oktatás fejlesztésére - amit az állampolgárok 86 százaléka akar így. Érdemes külön figyelmet fordítani a kormány szavazóinak gondolkodására ebben a témakörben. Habár mindössze 25 százalékuk elégedetlen a magyar oktatással, már 35 százalékuk szerint nem fordít rá elég figyelmet a kormány, és 70 százalékuk szerint kellene többet költeni a fejlesztésére – tehát a Fidesz szavazói korántsem annyira elégedettek, mint amilyennek elsőre tűnhetnek.

(Forrás: Népszava)

Derékmelegítő plédeket kapnak a Debreceni Egyetem dolgozói

Több felsőfokú oktatási intézményben is hoztak intézkedéseket az elszabaduló energiaárak miatt. Az Eduline összesítése szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az őszi és a tavaszi szünet is elmarad. A termekben maximum 20 fok lesz, lekapcsolják a kézszárítókat és a meleg vizet – írtuk meg korábban. A Budapesti Corvinus Egyetemen szintén változik az őszi félév rendje. A Pécsi Tudományegyetemen idén nem tartanak őszi szünetet takarékossági okokból, és az ELTE hallgatóinak is elmarad az őszi pihenő, erről még a félév elején döntött az intézmény. A Miskolci Egyetem rektora pedig utasításba adta, hogy a levelezős hallgatók október harmadikától már digitális formában kapják az oktatást, de a nappali tagozatosok munkarendje is tárgyalás alatt van.

(Forrás: 24.hu)

Megszólalt a Klebelsberg Központ: a Kölcsey-gimnázium öt tanárán kívül másokat nem rúgtak ki

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát néhány hete rúgták ki, miután a tankerület \"figyelmeztetése\" ellenére polgári engedetlenésgbe kezdtek. Ők a tankerület névreszóló fenyegető levele után egyből a felmondásukat vehették kézbe. Ezzel szemben van olyan budaesti iskola, ahol egy tanár már ötödször kezd ilyen tiltakozó akcióba, mégsem bocsátották el. Míg a kölcseys tanárokat polgári engedetlenségre hivatkozva bocsátották el, más iskolában volt olyan tanár is, aki ötször követett el polgári engedetlenséget, mégsem rúgták ki. Az üggyel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, „felfüggesztették, és megvárják, amíg a tiltakozó akciók elcsendesednek, és majd utána fognak lépni. Mert érzik ők is azt, hogy amit csináltak, az olaj volt a tűzre”.

(Forrás: Eduline)

L. Ritók Nóra: Boldogságkeresés

Igy élnek meg és így emlékeznek boldogság-pillanatokra az életükből azok, akik naponta a megélhetés nehézségeivel szembesülnek. Mert lehet, hogy pénzből kevés van, és most nem tudni, mit hoz a tél, de az emberi érzések nem ettől függenek. A szeretet, a másikra való odafigyelés, a büszkeség, túlélni egy krízishelyzetet, osztozni a másik örömében, egy kicsit jobb körülményeket teremteni a gyerekeknek, a szép dolgokra emlékezni is adhat örömöt. Persze pontosan tudom, hogy a létbizonytalanság, a félelem hogyan nyomja el ezeket. És mennyi erő kell ahhoz is, hogy ezekben a helyzetekben is megéljünk boldog pillanatokat. Pontosan tudom, hogy a boldog pillanatok gyakoribbak ott, ahol az életfeltételek stabilak.

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

Merre tart a diáklázadás?

A pénteki akciónap látszatra újdonságokat is hozott. Egyrészt ritkán látni például ennyi politikailag aktív nőt a magyar közéletben. A tanári szakma jelentős munkaerő-hányadát persze nők teszik ki. De ha a Mérce közvetítését néztük, a szülői engedetlenségi mozgalom kapcsán is találkozhattunk az azt szervező anyákkal. Az oktatási engedetlenkedés egyik fő hozadéka, hogy sok nő is látványosan szerepet kap a társadalmi-politikai küzdelemben, ami sajnos még ma sem egy magától értetődő jelenség. De volt még egy látványos eleme a tegnapi napnak: míg az utca mozgott és zajongott, addig a megfélemlítés eredeti tárgyából, az október 14-re meghirdetett sztrájkból kevés látszott. Igény pedig lenne a sztrájk megvédésére és megszervezésére.

(Forrás: Mérce)

Győr rangos gimnáziuma ezres élőlánccal tiltakozott, az igazgató a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

A köznevelés méltatlan helyzetére és súlyos, rendszerszintű problémáira” hívták fel a figyelmet csaknem ezren a reggeli órákban, még a tanítás megkezdése előtt. A szervezők a Révai Miklós Gimnázium tanárai, munkatársai voltak, a 70 fős tantestületből negyvenhatan álltak az ügy mögé. Legutóbb – bár ez még idén februárban volt – huszonegyen tiltakoztak a sztrájkjogok csorbítása ellen. A megmozdulás az eddigi legnagyobb volt Győrben, ehhez nyilvánvalóan az kellett, hogy a Révai mellett több közeli iskola diákjai, szülők és tanárok is csatlakoztak az akcióhoz. A városban az elmúlt napokban erősödött a sztrájkhangulat, pénteken már volt két tüntetés Győrben: az egyiket a diákok szervezték, ott is félezren lehettek; a másikat a pedagógusok .

(Forrás: telex)

FORGALOMLASSÍTÓ TÜNTETÉST TARTOTTAK GYŐRBEN A RÉVAI TANÁRAI ÉS DIÁKJAI

Hétfőn reggel a győri Szent István úton zengett a Mi vagyunk a Grund. Negyedpályás útlezárással egybekötött tüntetést szerveztek hétfő reggel iskolakezdés előtt Győrben a Révai Miklós Gimnázium tanárai, illetve az őket támogató szülők, diákok és érdeklődők. Élőben rögzített videónk itt található a tüntetésről. A Szent István út városból kifelé tartó sávjaiból egyet elfoglaló tüntetésen az iskola pedagógusa, Juhász Attila tartott beszédet.

(Forrás: Úgy tudjuk)

Tényleg! Miért csak komolyzenét tanítanak az iskolában?

A könnyűzenei oktatáshoz kapcsolódó aktuális témákról tart fórumot a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja kedden a Budapest Music Centerben. A Könnyű zenét vinni az iskolákba? című rendezvény négy panelbeszélgetésen próbálja körüljárni a könnyűzene és a közoktatás kapcsolatát és lehetőségeit a BMC könyvtárában - közölték a szervezők az MTI-vel. A mai iskolás generáció zenehallgatási szokásait, a Nemzeti Alaptanterv által kínált lehetőségeket, a rendhagyó énekórák témáját, valamint a könnyűzenében rejlő további lehetőségeket megvitató fórum a tavaly ősszel rendezett, Mindenki zenéljen! című konferencia folytatása. Utóbbi során több előadásban mutattak rá arra, hogy miközben a diákság a legnagyobb zenefogyasztó, alacsony és esetleges a popzene jelenléte az iskolákban. Távlati cél, hogy a könnyűzene legalább úgy és annyira legyen jelen a közoktatásban és a közművelődésben, mint a képzőművészet, a komolyzene, a sport vagy a népzene\"

(Forrás: Infostart)

Nyílt levelet írt Deák Dániel kormányzati propagandistának volt osztályfőnöke

Az eseményről kivételesen a kormányzati propaganda is megemlékezett, bár nem meglepő módon a Fidesz szófordulataival igyekeztek hitelteleníteni azt. És bejegyzést tett közzé a tüntetésről Deák Dániel főállású propagandista is, aki szerint \"sikertelen a mai baloldali tüntetés\"...\"Azért lett sikertelen, mert a magyarok a tanárokat támogatják, nem pedig a tüntetéseket szervező és most is csak a politikai hasznot leső baloldalt\". A bejegyzés pedig úgy tűnik eljutott Deák volt osztályfőnökéhez, Farkas Zoltánhoz, aki a mai napig az Ady Endre Gimnáziumban tanít. A történelem és földrajz szakos tanár saját állítása szerint hat évig volt Deák osztályfőnöke és leginkább azt sajnálja, hogy \"hat év alatt nem tudtam annyit elérni, hogy egy diákom megtanulja: mindig és mindenkor hitelesnek kell lenni, igazat kell mondani! Akkor is, ha nem lesz belőle hasznom!\"

(Forrás: hvg.hu)

Pedagógusbérek emelése: nem jön ki a matek a PSZ alelnöke szerint

Nem megfelelő a kormány számítása, mert a diplomás átlagkereset is emelkedni fog 2025-ig, tehát a mostani viszonyokhoz kalkulált 80 százalékra történő felzárkóztatás nem fog stimmelni három év múlva – vélekedik a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik Tamás szerint a versenyszférában komolyabb béremelések lesznek, így újra le fog maradni a pedagógusok bére. Nagyon sok a bizonytalanság – jelentette ki az InfoRádió kérdésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte a kormány a mostani diplomás átlagkeresettel számol, de azt nem tudni, hogy ez mekkora lesz 2025-ben.

(Forrás: Infostart)

Szakértők szerint soha nem látott mélyponton van a hazai oktatás

Pénteken országos sztrájk volt a hazai iskolákban, de emellett vidéken és a fővárosban is több száz demonstrációt tartottak, tiltakozásra a legkisebb falvakban is volt példa. A kiállás másnapján két oktatáskutató, Ercse Kriszta és Nahalka István értékelte az eseményeket az Indexnek. A szülők a gyerekeikért, a tanulók a jövőjükért, a tanárok saját magukért és a diákokért álltak ki október 14-én. A tiltakozók szerint teljes megújulásra van szükség az oktatásban, a bér csak a jéghegy csúcsa.

(Forrás: index)

A kormány nem sokat ígér a pedagógusoknak, és még le is járatják azokat, akik elégedetlenek

De még ha hiteles is lenne az, amit Gulyás Gergely feltételes módban ígér(hetet)t, akkor sem lennének kisegítve a tanárok. Mire mennek azzal, hogy 2025-re 29-30 százalékkal többet keresnek majd a mostaninál, ha idén szeptemberben 20,1 százalék volt az infláció, és csak az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal nőtt? A 2014 és 2022 közötti 68 százalékos inflációhoz képest egy jövőbeli (esetleges) 20-30 százalékos béremelés hogyan ellensúlyozza? Természetesen sehogy. Tehát érdemi megoldásnak nyoma sincs, de legalább nem is ígérgetnek felelőtlenül semmit, amit aztán amúgy sem tartanának be – szemben azzal, amit Pintér Sándor (nem) ígért. Van viszont a hatalomnak ütőképes médiakrakenje, ami az egész diskurzust igyekszik lerántani a sötét mélybe, a keresztény-konzervatív influenszerek közé, akik bármikor oda tudnak baszni ország-világ előtt azoknak, akik nem mindenben értenek egyet a 12 éve kétharmaddal kormányzó párttal.

(Forrás: 444.hu)

Megvannak a számok: 2025-ben bruttó 777 ezer forint lehet a pedagógusok átlagbére tervek szerint – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Erről a Miniszterelnökséget vezető mini

2025-re bruttó 777 ezer forintos pedagógus-átlagbérrel számol a kormány és az Európai Bizottság – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére 972 ezer forint lesz, a tervek szerint – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt csütörtökön. Gulyás Gergely kiemelte, hogy itt átlagbérről van szó, a korosztály, végzettség és egyéb szempontok alapján történő differenciálás megmarad. Az Európai Bizottság ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű régióban dolgozó pedagógusok bére magasabb legyen, 2025-re ők a diplomások átlagbérének 90 százalékát kapják majd.

(Forrás: Eduline)

Folytatódik a pedagógusok demonstrációja

A tegnap bejelentett béremelés ellenére péntekre is országos megmozdulást hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amelyen újra a magasabb fizetésért és a sztrájkjog visszaállításáért tüntetnek. A két szervezet több tankerületnél és iskolánál élőláncos demonstrációt tart. Budapesten flashmobokat tartanak különböző helyszíneken, a Hősök terén pedig délután fél 5-re szerveztek tüntetést. A város számos pontján lezárásokkal kell számolni. A fővárosi események mellett vidéken is szerveztek megmozdulásokat: Pécsen, Győrben, Debrecenben, Szegeden, és Nyíregyházán is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

PSZ: Kommunikációs lufi a pedagógusbér-emelésre tett kormányzati bejelentés

Nem nyerte el a Pedagógusok Szakszervezete tetszését a csütörtöki kormányzati bejelentés, amely szerint – az unióval való megállapodás függvényeként – három ütemben emelnék a pedagógusok bérét. A PSZ egy újabb üres ígéretet lát, amely több sebből vérzik, ráadásul számításai szerint „nem jó a matek” a kormány számításai mögött. A szakszervezet alelnöke az Indexnek leszögezte: folytatják a sztrájkot.

(Forrás: index)

„Nevetséges egy olyan ország, ami külső forrás nélkül képtelen megfizetni a saját tanárait”

Mivel a kormányzat ellehetetlenítette a sztrájkot, nincs más eszközünk, mint a polgári engedetlenség. A diákoknak és tanáraiknak közös a céljuk: legyen szolidáris, a közügyek iránt érdeklődő és nyitott a felnövő generáció. – Tudjuk, hogy mi állunk a jó oldalon – a többi között erről beszélt tegnap a Széll Kálmán téren tartott flashmob egyik szónoka, Hortobágyi Péter tanár. Megrendítőnek nevezte, milyen sokan támogatják őket, és külön megköszönte a szülők támogatását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a demonstrációk nem is elsősorban a tanári fizetésekről szólnak, hanem a jövő oktatásáról.

(Forrás: Népszava)

Gulyás Gergely a tanárokról: Az anyagi előnyszerzés a meghatározó eleme a tiltakozásnak

Részletesen válaszolt a csütörtöki kormányinfón a tanárok polgári engedetlenségére vonatkozó kérdéseinkre Gulyás Gergely. A tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter többször elismételte, hogy amit a tanárok csinálnak, az szerinte nem polgári engedetlenség. Vajon a Fidesz 2007-es kordonbontásával összehasonlítva a tanárok mostani polgári engedetlensége alacsonyabb erkölcsi töltettel bír? Hogy lehet, hogy Gulyás szerint az anyagi előnyszerzés a meghatározó eleme a tiltakozásoknak, miközben a tanárok fizetésemelési igényével egyetért? Hogyan tudnának másként nyomást gyakorolni a pedagógusok a kormányra, ha a sztrájk idején is dolgozniuk kell? Miért van akkor az, hogy az eddigi 10 százalékos béremelés helyett most már 20 százalékos emelést ígér a kormány?

(Forrás: telex)

A gyereknek azt is meg kell tanítani, hogy állj ki magadért – Palya Tamás kirúgott tanár a HVG Teraszon

„Senkinek nem fogom a szemére vetni, hogy te miért nem rúgattad ki magad” – sokkal inkább kiábrándultságról, semmint szabadságharcos hevületről árulkodnak a budapesti Kölcsey gimnáziumból menesztett Palya Tamás szavai. A HVG Teraszon vendégeskedő matematika-kémia szakos tanár átértékelte a kritikus tömeg képletét M. Kiss Csabának, ma már nem gondolja, hogy ötven ember, vagy akár egy komplett tantestület ellenállása eredményre vezetne. Ha háromezer tanár állna fel, az talán érezhető lenne, az, hogy ötöt kirúgnak, szinte semmi. Abban viszont biztos, hogy nem fog a mozgalom élére állni, tüntetéseket szervezni: „nem hinném, hogy én szabadságharcos vagyok”. Palya Tamás nem számít arra, hogy a tankerületekből akár egy ember is a tanárok mellé áll. Szerinte válogatási elv volt, hogy csak olyanokat tettek oda, akik gondolkodás nélkül végrehajtják, amit mondanak nekik. Palya szerint tudatos az oktatás ellehetetlenítése. Nem kellenek az okos emberek, mert nekik kevésbé lehet megmondani, hogy mit csináljanak. Büszke arra, hogy a gyerekek támogatják: \"Én értelmes embereket tanítok, akik pontosan látják, hogy ami a propagandából jön, az nem igaz. Nem mondom, hogy fejjel menjenek a falnak, ahogy én csináltam, de érezzék, hogy van olyan a világon, mint tisztesség vagy lelkiismeret.”

(Forrás: hvg.hu)

\"Ez a köszönet a munkánkért\" - bemutatjuk a fenyegetett tanárokat

Egyesek szerint már összeomlott, mások szerint az összeomlás szélén van a közoktatás, de tény, hogy nincs elég tanár, aki van, az megalázó bérért dolgozik központi tanterv alapján, rossz központi egyentankönyvekből, megterhelően sokat. Az iskolaépületek sok helyen rohadnak, a tanulói teljesítmények egyre romlanak, a rendszer világszinten is a legkevésbé egyenlíti ki az otthonról hozott különbségeket. Mindez ellen - a legális érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztva is - egyre többen emelnek szót a pedagógusok közül. A hatalom viszont szintet lépett a retorziókban, amikor tanárokat rúg ki állásából, és fenyegető levelet kézbesít a polgári engedetlen pedagógusoknak. A több száz „renitens” tanár közül mutatunk be több mint húszat.

(Forrás: hvg.hu)

Az ELTE oktatói elfogadhatatlannak tartják a közoktatásban alkalmazott bértáblát

Közös nyilatkozatot adtak ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói, akik így csatlakoznak a közoktatásban dolgozó kollégáik tiltakozásához. Nyilatkozatukban a következőket írják: Elfogadhatatlannak tartjuk a közoktatásban valamint az állami fenntartású felsőoktatásban alkalmazott bértáblát. Fel kell emelnünk a hangunk polgári engedetlenségben résztvevő kollégáink elbocsátása, pedagógus kollégáink fenyegetése, félelemben tartása ellen. Nem értünk egyet azzal, hogy az egyetemi felvételi rendszert az egyetemi oktatókkal való konzultáció nélkül változtatták meg. Tiltakozásunk nem irányul hallgatóink ellen, az ő hosszútávú érdekeiket is szem előtt tartva cselekszünk.

(Forrás: 444.hu)

Flashmobbal álltak ki a diákok a tanárokért a Széll Kálmán téren

A részt vevő diákok a Móricz Zsigmond Gimnázium, a Szabó Lőrinc Általános Iskola és Gimnázium, a Városmajori Gimnázium, a Koós Károly, a Szilágyi, a Sashegyi, az Arany János és a Rákóczi tanulói. Tegnap körülbelül ezer tanár és diák gyűlt össze, hogy elkísérjék a tanárokat, akik választ vittek Marosi Beatrix tankerületi vezetőnek a kirúgással fenyegető levelekre. Ma délután fél öttől a Hősök terére várható nagy megmozdulás, de előtte is több városban élőlánccal, sztrájkkal tiltakoznak a tanárok és a diákok

(Forrás: 444.hu)

A tanárok és a diákok után a szülők is hangulatba jöttek

a Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója szerint tudatos, rosszindulatú lejáratás zajlik ellenük. Annyi gyalázkodó üzenet érkezett a kirúgások óta a Klebelsberg Központhoz, hogy inkább elrejtették a tankerületi központok telefonszámát. Tegnap ezres nagyságú tömeg gyűlt össze, szülők és diákok, hogy elkísérjék a tanárokat, akik választ vittek Marosi Beatrix tankerületi vezetőnek. A kormányinfón bejelentették, hogy jövőre 21 százalékkal emelnék a tanárok fizetését, ha lenne uniós pénz. Ha létrejön az uniós megállapodás, a tanári fizetések már 2025-re elérhetik a diplomás átlagbér 80 százalékát, ígérte Gulyás miniszter.

(Forrás: 444.hu)

A MAGYAR ISKOLARENDSZER NEM A LÁNYOKAT, HANEM A KONFORMITÁST RÉSZESÍTI ELŐNYBEN

a nemi alapú sztereotípiák miatt sokan nem képesek az iskolapadban kiteljesedni, ám az legalábbis kétséges, hogy ezt a problémát megoldja-e, ha a lányok tanulás helyett inkább szülnek. Lannert Judit oktatáskutató szerint „a magyar iskolarendszer ugyanis nem a lányokat, hanem a konformitást részesíti előnyben. Annak, hogy ez a konformitás a lányokból könnyebben kipasszírozható, ugyancsak a nemi sztereotípiák állnak a hátterében, csakhogy a konformitásra való hajlandóságukkal a lányok később semmire nem mennek, mert az életben ezzel nem lehet előbbre jutni.”

(Forrás: Qubit)

AZ MTA VÁLSÁGOSNAK TARTJA A MAGYAR KÖZOKTATÁS SZÍNVONALÁT ÉS MEGSZÉGYENÍTŐNEK A PEDAGÓGUSOK BÉRÉT

A vezetői kollégium a közoktatás helyzetét egyértelműen válságosnak írja le, ami miatt a közoktatás jelenlegi állapotáról egyebek mellett azt írja, hogy fenntarthatatlan, mert „nem tudunk lépést tartani térségünk országaival, még kevésbé valósulhat meg a felzárkózás a fejlett nyugati vagy az ugrásszerűen fejlődő távol-keleti országokhoz (...) A rendelkezésre álló hiteles adatok, nemzetközi összehasonlítások, független szakmai értékelések szerint jelenleg egyik felsorolt területen sem kielégítő a teljesítményünk.\"

(Forrás: qubit)

Egy tanár válasza a tankerületi igazgatónak: \"A diákok nem buták, nem zöld növények\"

A pedagógus, aki korábban nyílt levelet írt a tankerületi igazgatónak, azzal kezdte, hogy pozitív fejleményként értékeli, hogy a tankerület igazgatója válaszolt lapunknak. Később viszont úgy fogalmaz, felháborítónak tartja és a közvélemény megtévesztésének nevezi, hogy a tiltakozások célját leegyszerűsítik mindössze a bérrendezésre, \"hisz az oktatás ezer más sebből vérzik\". Reagál a tankerület vezetőjének arra a megjegyzésére is, hogy ha az általa küldött figyelmeztetések fenyegetésnek számítanak, akkor egy tanári intő is. Kitér arra is, hogy a diákokat nem irányítják, mert a diákok gondolkodó emberek, \"nem zöld növények

(Forrás: hvg.hu)

Megszólalt egy tankerületi igazgató: A törvénytelen, megfélemlítő, kényszerítő módszerek nem segítenek

Először szólalt meg a tiltakozások kirobbanása óta tankerületi vezető a sajtónak, miután felhívtuk magántelefonján. Hajnissné Anda Éva, az I., II. és XII. kerületi iskolákat tömörítő Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója szerint a pedagógusok követeléseinek van jogalapja, a módszerekkel viszont nem ért egyet, sőt azokat olykor megfélemlítőnek és törvénytelennek tartja. Kifogásolja azt is, hogy a diákokat tiltakozásra kényszerítik.

(Forrás: hvg.hu)

Pénzt kaphatnak a tiltakozó tanárok, de autonómiát nem – vélik oktatáskutatók

Saját természetén, filozófiáján kellene változtatnia a kormánynak, ha engedne a tanárok tartalmi követeléseinek – mondták a Szabad Európának nyilatkozó oktatáskutatók, akik szerint a centralizációval egy sikertelen, negatív reform zajlott le az elmúlt évtizedben a magyar közoktatásban. Abban eltérő a véleményük, hogy pénzzel kihúzható-e a tiltakozások méregfoga.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Egyre több SNI-s gyerek marad ellátatlan, több megyében is csak 8-9 gyógypedagógus jut száz iskolásra

Több hír is megjelent az utóbbi napokban arról, hogy egyes megyei pedagógiai szakszolgálatoknál sok gyógypedagógus, logopédus és konduktor csatlakozott a pedagógusok sztrájkjához. A megszólalók kiemelték, hogy nagyon kevesen vannak, az igényeket nem tudják kiszolgálni, sok sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek nem kapja meg a szükséges fejlesztéseket. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke ugyanakkor azt hangsúlyozta lapunknak: a sztrájktörvény veszélyhelyzettel összefüggő szigorítása és az ilyen gyermeket nevelő szülők tehermentesítése miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) együtt hoztak döntést arról, hogy a súlyos állapotban lévő gyerekeket, például autistákat ellátó intézményekben az ott dolgozók jogos bérkövetelése ellenére sem mozgósítanak.

(Forrás: Népszava)

Élőlánccal tiltakoznak pénteken reggel pedagógusok Pécsett, ma közös éneklés lesz a belvárosban, holnap diákok gyászolva mennek az órákra

Ma, csütörtökön délután fél négykor flashmob lesz a pécsi Színház téren. A villámcsődületet a Leőwey Klára Gimnázium tanárai szervezik, nagy, közös énekléssel biztosítják szolidaritásukat tanárkollégáik felé és fejezik ki, hogy egyetértenek a sztrájkkövetelésekkel. Várhatóan nagyon sokan lesznek majd itt is, és nem csak a Leőwey-ből érkeznek majd tanárok, szülők és diákok. Holnap azonban még talán a mainál is látványosabb akcióra készülhetnek a pécsiek, pénteken, október 14-én ugyanis Pécsett is lesz élőlánc, amit pedagógusok, diákok és támogató szülők formálhatnak. Ennek az eseménynek a szervezői a Művészeti Gimnázium Szakgimnázium és Technikum tanárai. Holnap reggel héttől már gyülekező lesz a Kodály és a Petőfi utcák kereszteződésében, a körforgalomnál, az élőláncot negyed nyolctól kezdik alkotni – a járdán természetesen.

(Forrás: Szabad Pécs)

Az X generáció elnevezése egy óriási félreértésen alapul

Egyetértek azzal, hogy nem homogén egy-egy ifjúsági korosztály, nem tudjuk azt mondani, hogy a Z generáció ilyen, az Y generáció meg olyan. Trendek vannak, jellegzetességek, folyamatok. Itt is beszélhetünk buborékokról: a karanténidőszakban voltak csoportok, akik minden további nélkül át tudtak állni az online oktatásra, bizonyos fiatalok pedig csak a dokumentációk szerint tanultak abban az időszakban. Az egyéni életutakból viszont persze rajzolódnak ki jellegzetes pályák, bizonyos társadalmi csoportok közös viselkedései megfigyelhetők, és ezeket érdemes vizsgálni. Az elmúlt tíz évben például tetten érhető, hogy Magyarországon csökkent a továbbtanulni szándékozó fiatalok aránya. Ez egy fontos jellemző, de nem feltétlen generációs aspektusból, hanem inkább a jelen lévő társadalmi-politikai környezetből következik. Az további kutatást igényel, hogy vajon generációs vagy politikai okai vannak ennek a jelenségnek.

(Forrás: hvg.hu)

A perek végén legfeljebb pénzt kaphatnak a kirúgott tanárok, visszahelyezésről nem lehet szó

A szűnni nem akaró tiltakozások ellenére a kormány továbbra is fegyelmi ügyként kezeli és retorziókkal szankcionálja az oktatás helyzetének javítását célzó megmozdulásokat. De vajon elég lesz-e ez a „válságkezelési” technika arra, hogy az elégedetlenség szellemét visszazárja a palackba? Miért jobb érdekérvényesítő a vasutas, a rendőr vagy a kukás, mint a tanár? Mi magyarázza, hogy míg előbbieknek a különféle megmozdulásaikkal – sztrájk, munkalassítás, felmondással fenyegetőzés – többnyire sikerül valamilyen eredményt kicsikarniuk, a pedagógusok érdekérvényesítő képessége a nullához közelít? Az elmúlt napok egyelőre eredménytelen tanár-diák-szülő tiltakozásai azt mutatják, hogy a kormány még mindig nem érzékel az oktatásügy felől olyan erejű társadalmi nyomást, ami engedményre kényszerítené. Pedig legutóbb már olyanok is csatlakoztak a változást követelőkhöz, akiktől a kormány alighanem inkább hűségnyilatkozatra számított.

(Forrás: hvg.hu)

Nem fizette ki az érettségi elnökök díját a borsodi kormányhivatal

Egy nagyjából félszáz diákot érettségiztető elnöknek körülbelül 150 ezer forint jár. Ezt szerződésben rögzíti is a kormányhivatal. Lapunknak több vizsgáztató is megszólalt, akik 150-250 ezer forintot várnak a munkájukért, ám ez Borsodban nem érkezett meg. Van olyan tanár, aki nemcsak Borsodban, hanem Szabolcsban is vállalt ilyen munkát. Az szabolcsi kormányhivatal rendben ki is fizette, a borsodi viszont nem. Amikor erre telefonon rákérdezett a pedagógus, a kormányhivatal pénzügyi osztályvezetője arról tájékoztatta, hogy látja a rendszerben a több száz vállalkozói szerződést, de ezeket nem tudják kifizetni, mert a kormány kifizetési stopot rendelt el. Mint írtuk, szeptember végén egy úgynevezett „2000-es” kormányhatározat jelent meg, amelynek értelmében a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség.

(Forrás: hvg.hu)

„A tócsákra vigyázzunk!” – rohadnak az iskolák, amíg a tankerületek a tanárok megfélemlítésével foglalkoznak

Miközben a központi irányítás alatt álló tankerületek éppen a sztrájkjogukért kiálló tanárok vegzálásával vannak elfoglalva, szülők és diákok egy Facebook-oldalon elkezdték összegyűjteni, milyen állapotok uralkodnak egy-egy, néha kifejezetten jónevű iskola épületében is. Az iskolák nevét a posztolók kérésére nem közöljük, de amint kapunk nyilvános reakciót, meg fogjuk nevezni őket.

(Forrás: hvg.hu)

Honnan tudhatom, hogy miben tehetséges a gyerekem?

Egy anyatársam mesélte az egyik fiáról, hogy nyolc hónapos korában, amikor négykézláb elindult a szobában, azonnal a szőnyegrojtokat kezdte akkurátusan elrendezni, és addig nem nyugodott, amíg párhuzamosan nem álltak. „Ez a gyerek mérnök lesz” – mondta a barátnőm, és a gyerek mérnök lett. Nem mindegy persze, hogy az ilyesféle meglátásokba magunkat vetítjük, vagy valóban a gyereket látjuk – és ezt a kettőt szétválasztani nem is mindig könnyű. (Peer Krisztina - Földes Petra)

(Forrás: telex)

A fideszesek egyharmada is a tiltakozó tanárok mellett áll, de a magyarok nem az EU-tól várják a pedagógusbérek rendezését

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, a tanári tiltakozások támogatásának megítélésében igen nagy a politikai megosztottság: a Fidesz-KDNP híveinek 33 százaléka támogatja a tanárok tiltakozását, az ellenzékieknek pedig a 96 százaléka. A bizonytalanok körében 72 százaléknyian feleltek egyértelmű igennel, 18 százaléknyian pedig nemmel. Még nagyobb arányban tartják elfogadhatatlannak a Fidesz-KDNP szavazói azt a tankerületi gyakorlatot, amely szerint a sztrájkoló tanároktól több bért vonnak le, mint amennyit órájuk elmaradt a munkabeszüntetés miatt.

(Forrás: Népszava)

Radó Péter: A magyar oktatás sarkon fordult egy verseny közepén, és az ellenkező irányba fut

A sorozat eddigi írásainak szerzői által felvázolt jövőképek szépen összecsengenek, ami nem csoda, ugyanis a legfejlettebb országok oktatási rendszerei nagyon hasonló módon törekszenek alkalmazkodni az egyszerre ránk zúduló technológiai, munkapiaci, környezeti, társadalmi és politikai kihívásokhoz. Ez az alkalmazkodás a tanulás céljainak újragondolásán, a legfontosabb készségek középpontba állításán alapszik, mint amilyenek a kommunikáció, a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a problémamegoldó képesség, képesség a másokkal való együttműködésre, a különböző kulturális és szubkulturális regiszterek közötti átjárás képessége, a digitális készségek és sok minden más. Az új célok másfajta tanítást igényelnek: az aktív és motivált, egyre inkább önvezérelt tanulás támogatását, a tanítási és tanulási folyamat minél erőteljesebb személyre szabását, az ezt megalapozó differenciálást és egyéni fejlesztést, a tanulási élmények és a tanulás nyersanyagát biztosító tananyag gazdagítását.

(Forrás: g7.hu)

Egyre alacsonyabb a gyerekek frusztrációtűrése, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni

Egy tavalyi felmérésben arról kérdeztek gyerekeket, hogy szerintük milyen az ideális iskola. Az őket terhelő házifeladat-tengerről, különórákról vagy épp korrepetálásról szóló válaszaikból kiderült, hogy nagyon pontosan rálátnak az őket érintő kérdésekre, és képesek megfogalmazni, hol van szerintük beavatkozási felület. Az elfogadó, nyitott légkör, praktikus tudás iránti vágy mellett kitűnt, milyen fontos számukra a közösség, és hogy az iskola valóban gyerekcentrikus, izgalmas közeget teremtsen. A különböző hátterű és korú diákok véleményében visszaköszönt, hogy a közös tanulás során valamennyien leginkább kalandos iskolai programokra, izgalmas tananyagra és sikerélményekre vágynak, amellett, hogy szeretnének valahová tartozni.

(Forrás: g7.hu)

Élőlánccal tiltakoznának Miskolcon péntek délután

„Szerveződjünk élőláncba az idei tanárlázadás két miskolci forró pontja, a Földes és a Herman Gimnázium között”– írják Facebookon az esemény oldalán. Az élőláncot egyszerre két irányból, a két gimnázium felől indítják majd péntek délután négy és öt között. arra a napra, amikor Miskolcon élőláncot szerveznek, sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete, október 23-án pedig a PDSZ és az ADOM Diákmozgalom szervezésében tartanak szolidaritási tüntetést délután négytől a budapesti Széchenyi István téren a Magyar Tudományos Akadémia előtt.

(Forrás: 444.hu)

L. Ritók Nóra: Mi lett volna, ha mi sem vagyunk?

Sokszor megtapasztaltuk már, hogy ha egy nehéz családban élő gyerek felnőve egy kicsivel jobb helyzetből érkező párt választ magának, ott változás lesz: képes lesz alkalmazkodni, változni, változtatni, és új szocializációs minták szerint másfajta életstratégiát építeni. Folyamatos hatásban élve, ami más, mint ami otthon volt. Ám az is szükséges hozzá, hogy ez a hatás erősebb legyen, mint ami a szülői házból érkezik. Láttuk, hogy néha ez csak olyan áron megy, hogy az új helyzetbe kerülő fiatal átmenetileg vagy teljesen elhatárolódik a szülőktől, mert a két család értékrendje nem tud illeszkedni egymáshoz, neki pedig döntenie kell.

(Forrás: viszont.hu)

Waldorf-történeteim. Bessenyei István írása

Elméletileg sok mindent tudtam az alternatív iskolákról. Például azt, hogy az alternatív iskolák pedagógiájában – ideológiai hátterüktől függetlenül – van néhány közös vonás. Ezek a szabályok ma már minden valamirevaló pedagógiai tanácsadó könyvben is fellelhetők, de sok esetben az elemi józan ész logikája alapján is levezethetők. Elolvasni persze könnyebb őket, mint betartani. Az alábbiakban megpróbálom röviden ezeket az alapelveket összefoglalni, és – mintegy önismereti tréningként – leírni, hogy érzésem szerint mit tudtam ezekből betartani, és mi nem sikerült. A sikertelenség okairól feltételezéseket alkotok, és próbálom majd a lassan felgyűlő tapasztalatok alapján ezeket rendszerezni.

(Forrás: tani-tani online)

A pedagógusok pont úgy jók, ahogy a nők: fizetetlenül

És ezzel meg is érkezünk a kapitalista patriarchátus lényegéhez: a reproduktív, gondoskodói munkák fizetetlenül vagy alulfizetetten tartása, és ezeknek a munkáknak a nőkhöz való rendelése nemi szerepekre való szocializáción, sztereotipizáláson, esszencializáláson keresztül. A két elnyomó rendszer tökéletesen találkozik össze a reproduktív, gondoskodói munkák esetében. Egymást kiegészítve teszik lehetővé, hogy ezekre a munkákra és az azt végző nőkre (és férfiakra) vég nélkül használható, ingyenes, de legalábbis olcsó erőforrásként tekintsünk. Mindez nem csak a reproduktív munkák elvégzésének körülményeit ássa alá (értsd: nem lesz, aki csinálja, ha nincs érte kompenzálva), de a nők társadalmi alárendeltségét is biztosítja, azáltal, hogy őket ezekhez a kevéssé megbecsült, alulfizetett munkákhoz láncolja. És ugyan vannak férfiak is ezeken a területeken, de reproduktív munkát végzőként ők sem számíthatnak sokkal jobb kilátásokra. (Noha érdemes megnézni, kik ülnek például iskolák, kórházak, szociális intézmények élén, és látni fogjuk, hogy minél feljebb van valaki a fizetett reproduktív munka ranglétrán, annál nagyobb valószínűséggel férfi az illető.)

(Forrás: Mérce)

„Elég a fenyegető levelekből!” – több százan tüntettek a Közép-Budai Tankerület épülete előtt

Hétfőn reggel a Közép-Budai Tankerület Kacsa utcai épülete előtt tüntettek szülők és diákok, miután a tankerület több, a polgári engedetlenségben résztvevő tanárnak figyelmeztető levelet küldött ki a múlt heti akció után. A szervezők átadtak a tankerületi vezetőnek egy petíciót, amiben tanárok sztrájkjogának visszaállítását és a pedagógusbérek rendezését követelték. A levelet Nagy Zsolt színművész olvasta fel, és beszédet mondott Simkó Edit pedagógus is. Három-négyszáz résztvevő lehetett a tüntetésen.

(Forrás: telex)

A tudásellenesség ördögi köre – tanárbéremelés sem mentené meg a Fidesz országát

A közbeszédben a magyar oktatás színvonalának leromlásáról beszélünk, és ennek egyik látványos jele a tanárok megalázóan alacsony bére. Ennek emelése ma már több mint oktatási kérdés: egyszerűen erkölcsi ügy. Meg kell lépni. Azonban még ha sikerülne is kiharcolni az emberhez méltó juttatásokat: önmagában ettől ne reméljünk a társadalom egészére ható komoly változásokat. A tanári bérek ügye csupán tünet. Magyarországon ugyanis az elmúlt évtizedben újjáépült a szocializmus tudásellenes társadalomszerkezete. Évszázados európai paradigma és a rendszerváltás utáni időszak azon kevés elve dőlt le, amit párthovatartozástól függetlenül elfogadtunk. Eszerint a tanulás útján megszerezhető tudás az egyénnek sikeresebb életet, az országnak értékesebb humánerőforrást és így erősebb nemzetet eredményez. Nényei Pál vitaindító esszéjében található ez az idézet: „A tankötelezettség célja pedig köztudomású: adassék meg minden embernek a lehetőség, hogy fejlődjön, hogy megszerezze a boldoguláshoz szükséges tudást.” Ez összefoglalja mindazt, amit sokan tartanak a sikeres társadalmak legfőbb feltételének.

(Forrás: válasz online)

„Megengedhetetlen, hogy fűtetlen óvodákban és bölcsődékben fázzanak a gyerekek” – Karácsony Gergely nyílt levelet írt Orbán Viktornak

Karácsony Gergely követelte, hogy a miniszterelnök haladéktalanul hívja össze a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által kezdeményezett Nemzeti Energiacsúcsot és azonnali kezdjen párbeszédet a magyar önkormányzatokat képviselő szervezetekkel.A Nemzeti Energiacsúcs alkalom és lehetőség arra, hogy a másra mutogatás, a bűnbakok keresése helyett végre megoldási javaslatok kerüljenek az asztalra” – olvasható a főpolgármester közösségi oldalán.Kijelentette, tisztában van vele, hogy hazai és külső okok miatt az állami költségvetés is nehéz helyzetben van, ugyanakkor a kormány tárgyal az egyházi iskolák támogatásáról, ám az önkormányzati bölcsődék és óvodák fenntartásáról eddig nem volt hajlandó egyeztetni.

(Forrás: Mandiner)

Egyszerűbb ügyintézés az oktatásban

Elektronikus oktatási nyilvántartásokat korszerűsítettek és bővült az elektronikus ügyintézési lehetőségek köre is abban a programban, amit az Oktatási Hivatal az Európai Unió 1,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásából megvalósított meg. A szeptember végén befejeződött fejlesztés eredményeként gyarapodtak az ügyfelek és az ügyintézők által elérhető elektronikus szolgáltatások, csökkent az adatszolgáltatásra, illetve az ügyintézésre, adminisztrációra fordított idő.

(Forrás: Magyar Nemzet)

HÖOK: Drámai mértékben esett vissza a tanárnak jelentkezők száma az elmúlt hat évben

A HÖOK felhívta a figyelmet, a pedagógus szakra jelentkező és felvételt nyerő hallgatók száma évről évre csökken. „Míg 2016-ban a jelentkezők száma 20 286, a felvettek száma 10 167 volt, 2022-ben már csak 11 977 és 6453 főt jelent ugyanez a két kategória” - írták, nyomatékosítva, ez azt jelenti, hogy az elmúlt 6 évben majdnem felére csökkent azon fiatalok száma, akik tanárként szerettek volna továbbtanulni, és azoké is, akik valóban elkezdték a pedagógusképzést. A HÖOK szerint a fenti számokból világosan látható, hogy az elmúlt időszak köznevelést érintő folyamatai és döntéshozói irányai nem támogatják azt a nemzetstratégiai célt, hogy a tehetséges fiataloknak népszerű és vonzó karrier lehessen a pedagógusi pálya. Megfelelő politikai döntések nélkül nagyon nehéz lesz elérni, hogy a pedagógusok nem csak szakmailag, de egzisztenciálisan is megbecsült tagjai lehessenek társadalomnak - rögzítették.

(Forrás: Népszava)

„El a kezekkel a tanárainktól!” – Több százan tiltakoztak Budán az állami fenyegetések ellen

A tiltakozók elfogadhatatlannak tartják, hogy az állam vagy a tankerület helyett gyakran a szülőknek kell biztosítaniuk a tanításhoz szükséges eszközöket az iskolákban. A szülők azt követelik, állítsák vissza a tanárok sztrájkjogát és rendezzék a fizetésüket, normalizálják az iskolai munkakörülményeket, töröljék a tüntetések részt vevőiről készült listákat, a tankerület a pedagógusok és a diákok képviselje, Pintér Sándor köznevelésért is felelős belügyminiszer tárgyaljon érdemben a pedagógus szakszervezetekkel, továbbá ha a tankerület nem képes ellátni a feladatait, a vezetője azonnal mondjon le. . Pénteken, október 14-én a Hősök terétől indul vonulásos demonstráció a Belügyminisztériumhoz a Diákok a tanárokért csoport szervezésében. Ugyancsak péntekre hirdetett újabb egységes, országossztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete.

(Forrás: Népszava)

„Több, mint iskola” – interjú Ercse Kriszta oktatáskutatóval

A februárban kitört háború óta számtalan alapítvány, civil és állami szervezet segíti az Ukrajnából menekülteket. Egy ezek közül a United Way Magyarország is, amely a világ legnagyobb, magánadományokból és vállalati támogatásokból fenntartott nonprofit szervezetének, a United Way nemzetközi hálózatának tagja. Együtt Ukrajnáért programjukban olyan civil szervezetek és projektek vehetnek részt, amelyek ukrán menekült gyerekeket, családokat támogatnak. A pályázat egyik nyertes projektjének célja többek között egy mindenki számára könnyen elérhető, komplex információs platform létrehozása. Két megvalósítója a Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Civil Kollégium Alapítvány (CKA), akik nemrégiben hiánypótló konferenciát is szerveztek a témában. Ercse Krisztát, a CKP oktatáskutatóját kérdeztük az ukrán gyerekek magyarországi oktatásának helyzetéről.

(Forrás: hvg.hu)

Nehéz-Posony Kata: Jogászként úgy gondolom, logikai hibán alapul, jogszerűtlen a tanárok kirúgása

A gyermekek szellemi fejlődésének biztosítása az állam feladata a kötelező közoktatás biztosításával. Ezt szintén az Alaptörvény rendezi azzal, hogy az állam feladatává teszi a kötelező és ingyenes alapfokú és középfokú iskolai oktatást, melyet a művelődéshez fűződő alapjogból vezet le (XI. cikk). Csak érdekesség, hogy alaptörvényi szinten azt is hozzáfűzi, hogy mindezt a jogot „az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.” – Hogy ez az anyagi támogatás hol van, azt e pillanatban ne firtassuk. Az alapjogok gyakorlásának biztosítása és védelme elsősorban az állam legfőbb kötelessége. A tanárok kirúgásával éppen a tankerület hozott létre egy olyan helyzetet, amely a jelenlegi tanárhiányos időszakban veszélyezteti a tanulók tanuláshoz való jogát, egyúttal a jogi kötelezettségét sem teljesíti. Itt tehát ha valaki alapjogsértést követett el, az éppen az állami oktatási intézmény fenntartója.

(Forrás: hvg.hu)

Szigorú hőellenőrzést vezettek be egy pécsi iskolában

Naponta kétszer ellenőrzik a radiátorokat egy pécsi gimnáziumban, a szellőztetés időtartamát is megszabták - számol be a szigorról az RTL Klub híradója.Naponta kétszer ellenőrzik a radiátorokat egy pécsi gimnáziumban, a szellőztetés időtartamát is megszabták https://rtl.hu/hirado/2022/10/09/iskola-sporolas-szelloztetes-homerseklet-ellenorzes-csoportosszevonasAzt kéri a tankerület Pécsen, hogy 90-120 másodpercben maximalizálják a szellőztetést az iskolák és napi kétszer ellenőrizzék a termek hőmérsékletét. Budapesten egy műszaki szakiskolában pedig arról kaptak levelet a tanárok, hogy csak akkor használják a számítógépeket és a projektorokat, ha nagyon muszáj. A Kulturális Minisztériumtól annyit írtak, a szakképzési centrumok költségcsökkentő megoldásai helyi szinten eltérőek lehetnek. Azt kéri a tankerület Pécsen, hogy 90-120 másodpercben maximalizálják a szellőztetést az iskolák és napi kétszer ellenőrizzék a termek hőmérsékletét.Budapesten egy műszaki szakiskolában pedig arról kaptak levelet a tanárok, hogy csak akkor használják a számítógépeket és a projektorokat, ha nagyon muszáj. A Kulturális Minisztériumtól annyit írtak, a szakképzési centrumok költségcsökkentő megoldásai helyi szinten eltérőek lehetnek.

(Forrás: hvg.hu)

Oktatási jogok biztosa az iskolai listázásokról: Senkit nem érhet hátrány, mert elment vagy nem ment el tüntetni

Aáry-Tamás Lajos közleményében azt írja: a tanulót, a pedagógust és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt. Ilyen jogsértő helyzetet idéz elő például, ha az iskolában nyilvánosságra hozzák, hogy ki vett részt és ki nem vett részt a megmozduláson. Jogsértés lehet bármilyen listázás azokról, akik kockás ingben jelennek meg vagy azokról, akik nem. Az oktatási jogok biztosa leszögezi: a tanuló és a szülő nem hozható olyan helyzetbe, amely politikai meggyőződésének feltárására vagy nézeteivel ellentétes cselekvésre készteti, vagy arra, hogy véleménye jogszerű kinyilvánításától tartózkodjon. Késztetésnek minősül az is, ha a tanuló vagy a szülő alappal tarthat attól, hogy hátrány éri azért, mert valamit tesz, vagy nem tesz.

(Forrás: telex)

Kepes András szerint Maruzsa Zoltán és a tankerületek munkatársai problémamegoldásból és etikából bukásra állnak

Felháborodásának adott hangot pénteken a Facebookon Kepes András író azzal kapcsolatban, miként viszonyulnak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és a tankerületek vezetői a tiltakozó pedagógusokhoz. „Most meg Rábel Krisztina tankerületi igazgató, rendőri védelem mögé bújva fenyegette meg a Karinthy Frigyes gimnázium 24 \"engedetlenkedő\" tanárát” – írja azzal kapcsolatban, hogy karinthys tanároknak péntek reggel többek között civil ruhás rendőrön keresztül kellett átküzdeniük magukat ahhoz, hogy megkapják a tankerületi levelet, amelyben kirúgással fenyegetik őket.

(Forrás: Népszava)

„Ne akadályozzák a sztrájkjogukkal élni kívánó kollégákat” – Egyházak és pedagógusok a tiltakozásokról

Egyházi iskolák tanáraival is lehetett találkozni a tüntetéseken. Szerdán megkérdeztük a három nagy keresztény egyház sajtóirodáját arról, hogy adtak-e ki bármilyen iránymutatást a fenntartásukban lévő oktatási intézmények dolgozóinak. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi a véleményük a közoktatás válságáról, és tárgyaltak-e erről a kormány illetékeseivel.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

„Nem hagyjuk!” - flashmobot tartottak az Óbudai Gimnázium diákjai

Flashmobbal tiltakoztak az Óbudai Gimnázium diákjai, miután az iskolába megérkeztek a fenyegető levelek az Észak-Budapesti Tankerülettől, amiket a polgári engedetlenségben részt vevő tanároknak küldtek. A diákok az egyik szünetben felkiáltójel alakba állva skandálták, hogy „Nem hagyjuk!”, tiltakozva ezzel a figyelmeztetés ellen.

(Forrás: 444.hu)

Nemzetközi normáknak sem felel meg a magyar tanárok sztrájkjogának csorbítása

A pedagógusok fizetése alacsony Magyarországon, ezt szinte mindenki tudja. De miért szerepel a tüntetések molinóin, hogy a sztrájk alapjog? Miért követelik vissza a sztrájklehetőségüket a tanárok, ha szerdán is ezrek sztrájkoltak, és jövő hét pénteken megint fognak? Miért nyúlnak százával a polgári engedetlenség eszközéhez, és miért rúgtak ki többet is közülük ezért? Egyáltalán, hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket ma a pedagógusok Magyarországon? A TASZ jogásza, Zeller Judit segít eligazodni a tanárok helyzete körüli jogi útvesztőben.

(Forrás: euronews)

A katolikus püspökök is tisztában vannak pedagógusaik „nehéz helyzetével”

„A katolikus egyházmegyei fenntartók minden esetben az Alaptörvénnyel, illetve a hatályos jogszabályokkal összhangban álló intézményi működés mellett elkötelezettek. A jelenlegi helyzetre is igaz, hogy az Alaptörvényben és a jogszabályokban rögzített jogok nem sérülhetnek, érvényes ez a pedagógusokra, de érvényes ez az általunk nevelt-oktatott gyermekek tanuláshoz való alapjogának érvényesülésére is, ahogyan a gazdasági és társadalmi élet minden más területére is.”

(Forrás: 444.hu)

Megelégelték a diákok, hogy velük zsarolják a tanáraikat Interjú a Diákok a Tanárokért mozgalom elnökségével

abár a teljes társadalmi szolidaritás vagy az általános sztrájk, sőt forradalom (?) még várat magára, és a tüntetés maga is inkább apolitikusnak tekinthető koncertezésbe fulladt, aki kint volt szerdán, a saját szemével láthatta,mi volt ennek a tüntetésnek a valódi ereje: ezúttal a résztvevők gerincét nem a megszokott ellenzéki törzsközönség adta. Helyettük vagy inkább mellettük, azok a diákok jöttek el, sőt szervezték meg nemcsak a tüntetést, de a tegnapi és az elmúlt hetek legizgalmasabb kiállásait is, akik már az Orbán-rendszerben nőttek fel. Akik nem visszakívánkoznak a 2010 előtti időkbe, hanem arra keresik lázasan a választ, hogy milyen lesz az ez utáni korszak, amelyet sajátjuknak tekinthetnek végre.

(Forrás: mérce)

A FINN CSODAISKOLÁKBAN SEMMI OLYAN NEM TÖRTÉNIK, AMIT NE LEHETNE BÁRHOL, AKÁR INGYEN IS MEGVALÓSÍTANI

Az iskola nyitott volt számunkra, amúgy is rendszeresen járnak oda a világ minden tájáról. Az első, ami feltűnt, a hihetetlen tisztaság. Sehol egy porszem, még a szekrények teteje is tükörfényes volt, viccelődtek is rajta kísérőink, hogy milyen veszélyes szakma Finnországban az iskolai takarítóké, akinek a látottak alapján fel kell mászni a szekrényekre. A lányok ezért is lehettek zokniban. Igaz, van benti cipőjük, de azt nem szeretik, a többi tanulón sem igen volt cipő az iskolában. Amikor a tisztaságot már megszoktuk, szemet szúrt az iskolai terek elrendezése. Nagyon sok különböző méretű terem, párnákkal telerakott sarkok, kényelmes fotelekkel megpakolt aula volt az iskolában, sőt még egy hatalmas üvegház is fogadott minket.

(Forrás: Qubit)

Tengernyi kockázatot hordoz, ha nem foglalkoznak eleget a médiaműveltséggel az iskolában

A digitális térrel kibővült valóság számos kockázatot hordoz a gyerekek egészséges személyiségfejlődésére. Az online térben túl könnyen férnek hozzá ártalmas tartalmakhoz (pl. pornográfia, erőszak, önveszélyes kihívásokra buzdítás), ki vannak téve ellenséges, gyűlölködő, bántó üzeneteknek (online bántalmazás), meghamisított híreknek, valamint olyan manipulatív technikáknak, melyek addiktívvá teszik a közösségi médiafelületek, valamint a videójátékok használatát. Ezeknek a kockázatoknak a kezelésében óriási szerepe lenne az oktatásnak, mivel a gyerekek védelmét célzó szabályozás nehézkes, a jelenlegi állás szerint alkalmatlan az egészséges médiakörnyezet valódi megteremtésére.

(Forrás: g7.hu)

A tanárok ma nyitott kapukat döngetnek

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az elmúlt hónapokban többször is ismertette, hogy tervben van egy kiemelt pedagógus-bérfejlesztés. Azt a tényt viszont nem lehet mellőzni, hogy 2020-tól kezdve a világ a feje tetejére állt. A korábban megszokott, kiszámítható élet szublimált, amelyet először a koronavírus tüntetett el, majd a háború által gerjesztett energiaválság és élelmiszerválság akadályozta meg ennek visszatérését. Ilyen körülmények mellett teljesen érthető, ha a kormány nem a 100 ezer pedagógus bérrendezését tűzi ki elsődleges célnak, hanem közel 10 millió magyar lakos energiabiztonságát és napi megélhetését igyekszik biztosítani. Az igazság az, hogy a tízszeres energiaárak melletti rezsicsökkentés fenntartása havonta 180 ezer forint megtakarítást jelent egy családnak, amiből természetesen a tanári hivatást választók is részesülnek. A jelenlegi pénzügyi keretek mellett a tanároknak a kormányzat egy 10 százalékos évi bérfejlesztést tud biztosítani, de az garantált.”

(Forrás: Mandiner)

Az ország legjobb egyházi gimnáziumának tanárai is kiálltak a sztrájkolók mellett

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanárai egy Klebelsberg Kuno-idézettel fejezték ki szolidaritásukat a sztrájkoló kollégáik mellett – számolt be a Telex. A Facebookra feltöltött nyilvános fotón a gimnázium negyvennyolc tanára tartja a molinót, amin egy Klebelsberg Kuno idézet szerepel:A tudomány birodalmában nem lehet bürokráciával és policiával dolgozni”. A portálon kiemelik: a Szent Imre az ország legjobb egyházi fenntartású iskolája. Az egyik tanár azt mondta a Telexnek, hogy tudomása szerint ez az első alkalom, hogy az iskola tanárai nyilvánosan kiállnak a sztrájkoló pedagógusok mellett. De mint utólag kiderült, az iskola tanárai februárban már indítottak egy petíciót a tanárok helyzetének javításáért.

(Forrás: Mandiner)

Listázzák azokat a diákokat, akik nem vettek részt a reggeli élőláncban

Az indulatokat a felháborodáson nyerészkedő ellenzék mellett a Soros-galaxis szatellitjei is fűtik. Ugyanazok az emberek kongatják a vészharangot, akik már 2016-ban is megpróbáltak kormányt dönteni, még azt megelőzően pedig a liberális–szocialista holdudvar kegyeltjeiként hallgatólagos tettestársai voltak a baloldali kormányzatnak az oktatásügy züllesztésében. A PestiSrácok.hu már évekkel ezelőtt lerántotta a leplet azokról a „civil” szervezetekről, amelyek a 2016-os megmozdulásokat szervezték vagy akár finanszírozták is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Százmilliárdokat várunk az uniótól az oktatásra

További sztrájkokat és demonstrációkat helyeztek kilátásba a pedagógusok, karöltve a diákokkal, amelyeken várhatóan a szerdai tüntetéshez hasonlóan részt vesznek majd baloldali szervezetek és politikusok is. A kormány ugyanakkor azt hangsúlyozza: egyetért a pedagógusok béremelésének szükségességével, éppen ezért azt szeretné elérni, hogy hazánk minél gyorsabban az uniós forrásokhoz jusson, amiből ez megnövelhető, felgyorsítható. Az is tény azonban, hogy az egyik szervező, a PDSZ a Gyurcsány-kormány idején nem védte ilyen vehemenciával a tanárok érdekeit.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Diáktüntetés lesz október 23-án, már nem csak az oktatásért, hanem egy szolidáris Magyarországért

A tüntetés felhívásában az október 5-i több tízezres demonstráció után most is elsősorban a többi diákot, a szülőket és a tanárokat szólítják meg a magyar oktatási rendszer válsága miatt, hogy „alulfizetett tanárok tanítanak elavult tananyagot, kimerült és traumatizált diákoknak, rosszul szigetelt épületekben, 14-16 fokos hőérzetben”. Ugyanakkor minden állampolgárra is számítanak, mert mint írják, az elmúlt években számtalan csoport érdekeit hagyta figyelmen kívül a kormány, tömegeket alázott meg, és hagyott magára az ország vezetése.

(Forrás: Népszava)

Civilruhás rendőrön kellett átküzdeniük magukat a karinthys tanároknak, hogy kézhez kapják azt a tankerületi levelet, amelyben kirúgással fenyegetik őket

Nem volt könnyű dolguk a pedagógusoknak, akik péntek reggel személyesen keresték fel Rábel Krisztina tankerületi igazgatót (aki egyébként 2019-ben még a Fidesz önkormányzati képviselőjelöltje volt a kerületben). Az egyik tanár lapunknak azt mondta, három emberen, köztük egy civil ruhás rendőrön - kellett átküzdeniük magukat, hogy személyesen kapják kézhez a nekik címzett levelet. Ebben a dokumentumban egyébként az áll, hogy ha folytatják a polgári engedetlenséget, akkor akár fel is menthetik őket az állásukból. Ennek ellenére azonban - mint azt a pedagógusok elmondták - nem fognak meghátrálni, és valamilyen formában - ha kell, továbbra is polgári engedetlenséggel - folytatják a tilatkozást.

(Forrás: Népszava)

Két tucat karinthys tanárnak küldött levelet a tankerület, mert polgári engedetlenségben vettek részt

A Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatóját berendelték, de a tanárok nem voltak hajlandók átvenni a leveleket. Péntek reggel közösen mennek a tankerületi központhoz.

(Forrás: hvg.hu)

Megszólalt a kirúgott kölcseys tanárok igazgatója: Diákjaink tanuláshoz való jogait súlyosan megsértette a döntéshozó

A Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója, Fazekas Csaba a Facebookon osztotta meg gondolatait, ezt a Magyar Hang vette észre. Fazekas Csaba szerint „van olyan érettségiző tanulónk, aki most elveszítette a magyar- és a matematikatanárát, aki egyben az osztályfőnöke volt. Még ha volna is az elbocsátott pedagógusok helyére beállítható új tanár, a tanulóknak a törvényben is rögzített »mindenek felett álló érdeke« megsérült, és elfogadhatatlan, hogy senki még csak nem is tájékozódott a körülményekkel és ezen érdekekkel kapcsolatban.” Mint írta, „a budapesti Kölcsey Gimnázium elveszíti öt kiváló tanárát. Hárman személyesen vették át szeptember 30-án, ketten pedig postán kapják meg a napokban rendkívüli felmentésüket a munkáltató szerepét betöltő Belső-Pesti Tankerületi Központtól.”

(Forrás: rtl.hu)

Hadházy Ákos megtalálta a kölcseys tanárokat kirúgó tankerületi vezető diplomamunkáját rtl.hu rtl.hu

A pedagógusok halálbüntetésről alkotott véleményéről írta diplomamunkáját Marosi Beatrix, aki tankerületi vezetőként a Kölcsey Ferenc Gimnázium tiltakozó tanárainak kirúgásáról intézkedett – ezt Hadházy Ákos országgyűlési képviselő írta meg Facebook-oldalán. A tankerületi vezető erkölcs és etika szakon végzett a Kodolányi János Főiskolán. A dolgozat alapja két fókuszcsoportos beszélgetés volt pedagógusokkal, amelyek eredménye az volt, hogy a résztvevők többsége a halálbüntetés mellett foglalt állást.

(Forrás: rtl.hu)

Ilyen volt a nap, aminek minden perce a tanárokról és az összeomlóban lévő oktatásról szólt

Országos sztrájkkal, több kilométeres élőlánccal, hídfoglalással és koncertekkel egybekötött tüntetéssel telt a nap, amikor az egész ország a tanárokra figyelt. Talán soha ennyiszer nem hangzott még el, hogy mi a baj a magyar közoktatással, miért nincs elég tanár az iskolákban, miért megalázóan alacsony a tanárok fizetése. Az ismert követeléseken felül – béremelés, sztrájkjog visszaállítása, munkaterhek csökkentése – egy új is elhangzott a szerdai demonstrációkon: a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott öt tanár visszavétele. Sok tanár szerint a kirúgásuk csak olaj volt a tűzre, felerősítette az egyre hangosabb elégedetlenséget.

(Forrás: telex)

Biharkeresztesből Berettyóújfaluba kell majd átmennie a szakiskolásoknak a gázárak miatt

L. Ritók Nóra számolt be róla, hogy alapítványa egyik ösztöndíjas diákjának szülőjétől értesült a változtatásról, miszerint a fűtési szezonban, azaz október 17-étől várhatóan 2023. április 15-éig a Biharkeresztesen működő Berettyóújfalui SZC Bocskai István Szakképző Iskola és Kollégium diákjai a Berettyóújfalui SZC Eötvös József Szakképző Iskolában fognak tanulni. Az indok a földgáz-vásárlásról szóló kormányhatározat, azaz a spórolás az elszálló energiaárak idején. A tájékoztató levélből kiderül az is, hogy a szakképzési centrum különjáratot indít, hogy az egymástól 20 kilométernyire lévő települések között szállítsák a diákokat. L. Ritók Nóra azt tette hozzá a poszthoz, hogy elég kétségbeesettek a szülők, mert mindezt egyeztetés, előkészítés nélkül jelentették be.

(Forrás: 444.hu)

Corvinus-felvételi: több pluszpont a nyelvtudásra és az esélyek kiegyenlítésére

Budapesti Corvinus Egyetem 2024-től átalakítja felvételi pontszámítását annak érdekében, hogy méltányosan és rugalmasan támogassa a kiváló jelentkezőket – közölte az intézmény. Az intézményi pontok kategóriájában – a Corvinus nemzetköziesítésével összhangban – új elem, hogy a nyelvvizsgákért akár 70 pont is szerezhető majd a Corvinuson (a korábbi 40 pont helyett), valamint az, hogy a nemzetközi érettségi 50 pontot ér majd. A három esélyegyenlőségi területen – hátrányos helyzet, fogyatékosság és gyermekgondozás – a korábbi 40 pont helyett már 50-50 pont fog járni az érintetteknek

(Forrás: Infostart)

Demonstrációt tartanak a tanárokért

A mai napra országos sztrájkot, élőláncos demonstrációt, flashmobot, délután hídfoglalást és este koncerttel egybekötött tüntetést szerveztek a Kossuth térre, írja a Telex cikke alapján a Mandiner.Hozzátették: országos pedagógussztrájkot tartanak, amit eredetileg a két szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete együtt szervezett. Az utóbbi végül visszalépett, mert szerintük túl kevés idejük maradt a kivitelezésre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kölcsey-igazgató: A döntéshozó súlyosan megsértette diákjaink tanuláshoz való jogát

„A döntéshozó súlyosan megsértette diákjaink tanuláshoz való jogát” – írta Facebook-bejegyzésében a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója, Fazekas Csaba azzal kapcsolatban, hogy a Belső-Pesti Tankerületi Központ döntése értelmében a múlt pénteken azonnali hatállyal elbocsátották a gimnáziumnak a polgári engedetlenséghez folyamodó öt tanárát. Az igazgató felidézi, hogy a döntéshozók szerint – akik minden bizonnyal utasították a munkáltatót – az érintettek „korlátozták a tanulók tankötelezettségének a teljesítését azzal, hogy az elmúlt időszakban polgári engedetlenség keretében, írásos figyelmeztetés ellenére is megtették, hogy nem vették fel egy-egy napon a munkát”. Radikális fellépésük okainak a tisztázása, a deklarációkban megfogalmazott problémák megvitatása és kezelése helyett büntetés következett. Ezt a pedagógiai hibát a 21. század iskoláiban már nem szokás elkövetni, és ez akkor sem mentség a döntéshozókra nézve, ha közöttük esetleg nem volnának pedagógus végzettségűek

(Forrás: Népszava)

Még mindig szép számmal akadnak olyan tanárok, akik a digitális eszközökben ellenséget látnak

20 éve még nem volt Facebook, 25 évvel ezelőtt még internet is alig. 15 évvel ezelőtt nem létezett egy sor szakma, melyek ma a legkeresettebbek között vannak (pl. UX designer, Business Analyst, Data Scientist). És a trend folytatódik: terjed az automatizáció, egyre több területen jelennek meg mesterséges intelligencia alapú megoldások. Vagyis újabb foglalkozások születnek, és régiek válnak kevésbé keresetté.

(Forrás: g7.hu)

Waldorfosok állították le a forgalmat a Külső Szilágyi úton

A Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium tanárai és az önként csatlakozó diákjai ma délelőtt 10 órakor egy rövid flashmob keretében kivonultak az iskolából és a Külső Szilágyi úton kb. 10 percre leállították a forgalmat. Elénekelték a Fölszállott a páva című népdalt, és egy perces némasággal jelezték, hogy „ez a csend lesz minden iskolában, ha nem történik változás, mivel nem lesz tanár, aki a diákokat tanítsa.” Akciójukkal tiltakozásukat fejezték ki a közoktatás jelenlegi állapotával kapcsolatban és szolidaritást vállaltak a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanáraival.

(Forrás: 444.hu)

Törley Katalin: A hatalom retorziója fordítva is elsülhet

Polgári engedetlenség miatt Törley Katalint is kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Nem csak az ott tanítókat érte retorzió, egy másik budapesti gimnáziumban is kiosztottak felmondóleveleket, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét pedig leváltották. Törley Katalin a HVG-nek adott interjúban azt mondta, érzése szerint ezek a jogszerűtlen intézkedések többeket inkább megerősítettek, mint eltántorítottak. Őket pedig kirúghatják, de az összeomló, „lassan már a gyerekfelügyeletre sem alkalmas iskolarendszer itt marad a kormány nyakán”.

(Forrás: hvg.hu)

Sztrájk, élőlánc, hídfoglalás – szerdán az egész ország a pedagógusokra figyel

Október 5-én szerdán, az oktatás világnapján valóban egész nap a tanárok ügye lesz a középpontban. Reggel országos sztrájk, élőláncos demonstrációk vidéken és a fővárosban, flashmob, délután hídfoglalás és este koncerttel egybekötött tüntetés a Kossuth téren. Egész nap érdemes lesz olvasni a Telexet, folyamatosan frissülő cikkben számolunk be reggeltől estig mindenről, és videósaink is követni fogják az eseményeket.

(Forrás: telex)

Csendes tiltakozással igyekeznek megakadályozni a Szent István Gimnázium diákjai három tanáruk kirúgását

Tanáraik védelmében demonstráltak a Szent István Gimnázium diákjai kedd* reggel. Mi több, a diáktiltakozások jelképévé vált kockás ingbe öltözött diákok csendesen, békésen igyekeztek megakadályozni a tankerület képviselőit abban, hogy írásbeli figyelmeztetést adjanak át három tanáruknak, akik részt vesznek a polgári engedetlenségi mozgalomban. Hétfőn este a diákok attól tartottak, hogy tanáraiknak kedden már a felmondó levelet kézbesíti a tankerület.

(Forrás: 444.hu)

Az ELTE oktatói is polgári engedetlenséggel tiltakoznak

A nyilatkozatban megfogalmazott problémákkal 270 dolgozó ért egyet, és csaknem felük, 120 dolgozó polgári engedetlenség jeleként nem tartja meg szerdai óráit, egyéb oktatói és adminisztratív feladataikat csak korlátozottan fogják ellátni. Tiltakozásunk nem irányul hallgatóink ellen, az ő hosszú távú érdekeiket is szem előtt tartva cselekszünk” – húzták alá.

(Forrás: 444.hu)

„Ha minden tanár feláll, felborul a rendszer. Álljatok fel, veletek vagyunk!” – ismét a kirúgott tanárokért tüntettek a Kölcseynél

Több százan öltöttek kockás ruhát, hogy szolidaritást vállaljanak a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt polgári engedetlenséget választó pedagógusokkal.A korai időpont ellenére hétfőn reggel szép számban összegyűltek a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt a pénteken kirúgott öt tanárral szolidaritást vállalók. A „Ne rúgjátok ki a tanárainkat” című tüntetés résztvevőitől a szervezők azt kérték, hogy vegyenek kockás inget vagy bármilyen hasonló mintájú ruhadarabot.„A családvédelem nemcsak abból áll, hogy a meg nem született gyerekeket védjük, hanem abból is, hogy a már megszületetteknek biztosítjuk, hogy legyen hol tanulniuk” – mondta beszédében egy felháborodott szülő. Hozzátette, minél kevesebb van valamiből, annál nagyobb az értéke, márpedig ma Magyarországon nagyon kevés tanár van, így elbocsátás helyett megbecsülésre lenne szükségük a pedagógusoknak, a tiltakozó gyerekeknek pedig gratulált a társadalmi szerepvállalásukhoz és bátorságukhoz.

(Forrás: hvg.hu)

A fogyatékosság a középkorban. Csizmárné Gede Erika Judit írása

A középkori társadalom emberének képzeletét a „csoda” uralta. A „csodák” közé sorolódtak a különféle fogyatékossággal születetett gyermekek is. Jelenlétük az elképzelt lényekkel teli világban nem meglepő, hiszen ők minden embernek már kora gyermekkorában ott éltek az őt körülölelő környezet hiedelmeiben, regés-regényes elbeszéléseiben. Ezeket a csodalényeket nevezték például szirénasszonyoknak, a legkülönfélébb formájú, torz alakú váltott gyermekeknek, állatfejű-embertestű, emberfejű-állattestű furcsa-izgalmas teremtményeknek. A mesékben helyek kaptak a tündérek, akik éjféli órán az erdőben arra tévedő férfit halálra táncoltatták, és a boszorkányok, akik megigézték őket különféle eszközökkel.

(Forrás: tani-tani online)

Diákonként havi nyolcezer forint segítséget vár a szülőktől egy budapesti iskola

A tanárok fizetése olyan alacsony, hogy több kollégájuknak megélhetési gondja van, ezért csak idén már a tanári gárdájuk 10 százaléka a hivatás elhagyására kényszerült. Ezzel elindult a gimnázium szellemi amortizációja, ami a források csökkenésével a tanulási környezet amortizációját is eredményezi – írják. Az iskola hozzáteszi: a pedagógusok többségének másodállásban kell dolgoznia, hogy tudja fenntartani magát, ezért a heti 40 órán túl- ami magában foglalja a heti minimum 22 tanórát, az ügyeleteket, az adminisztrációt, a dolgozatjavításokat és a felkészülést – többet nem tudnak vállalni.

(Forrás: Infostart)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak